A jobb önismeret harmonikusabb lélekhez vezet, ami az egészség egyik forrása. Az írásból nemcsak a lelki, hanem a testi állapotra is lehet következtetni, mivel az összes testi probléma megjelenik az írásban. Ha az illető meggyógyul, az írásából eltűnik az a jel, ami az adott betegséget jelölte.
A grafológia egyik ága a grafoterápia, melynek során az írást használják gyógyításra. Az alapelve nagyon egyszerű: ha van egy testi vagy lelki probléma, ami megjelenik az írásban, a grafoterapeuta felhívja erre a beteg figyelmét, ezután megbeszélik, hogy hogyan kell ezt a jelet átalakítani. Oda és vissza is működik a folyamat: a testi problémától megváltozik az írás, az írás tudatos megváltoztatása – annak megfelelően, mintha ez a betegség nem lenne – pedig segít az adott betegség leküzdésében. Ugyanez a lelki tulajdonságok terén is működik: a kézírás tudatos megváltoztatása a nemkívánatos tulajdonságok megváltoztatásában is segít.
A grafológiában a zónaelmélet három zónát különböztet meg, melyek megfeleltethetők az ember három életterületének, illetve a testünk is felosztható három megfelelő részre. A felső zóna, a „b, h, d” betűk felső hurokja a következőkkel áll összefüggésben: fej, gondolatvilág, szellemiség, intellektus, tudatosság, kapcsolat az égiekkel, a transzcendenciával. A középső az „a, m, n, o” betűket foglalja magába, ide tartozik a törzs, az érzelemvilág, a hangulat, a szociális viszonyok és az önértékelés. Az alsó zónát a „g, j, y” betűk alsó hurokja alkotja, ehhez kapcsolódnak a végtagok, az akaratvilág, az ösztönvilág és a vágyak. Ha a három zóna egyensúlyban van, az illetőnél harmóniában van a három életterület. Ha azonban valamelyik kiemelkedik a háromból, az az életterület domináns. Ilyen esetben segíti a dominancia megszüntetését, ha az adott zónát tudatosan elkezdjük kisebbre írni. A testi problémák vonatkozásában az alsó zóna az anyagcsere zavarokról és a nemi szervek betegségeiről ad hírt; a középső zónában jelennek meg a ritmikus rendszer, a szív és a tüdő; a felső zónában pedig az agy és az idegrendszer betegségei.
A betűk gömbölyű részei, az oválok (a,o) egy írisztérkép segítségével adhatnak hírt a betegségekről. Ahol elváltozásokat, „sérüléseket” látunk az oválokban, az az írisztérképen az adott helyen található szervnél jelez valamilyen betegséget, sérülést. Egy betű vizsgálata nem elegendő, több tucatot is meg kell nézni, és ha az esetek 70-80%-ában fellelhető a jel, akkor van diagnosztikus értéke. Például ha az „a” betűnél alul megjelenik egy kis szálka (az írott „a” betű „testének” alsó részénél – „6 óránál” - megjelenik valami befelé), az az aranyér jele lehet. A nyitott oválok pletykás emberre utalnak, aki nem tud titkot tartani.
A „t” betű a gerincet szimbolizálja. Az áthúzás feletti rész a nyaki szakaszt mutatja, egy kis vékonyodás, törés, vastagodás mutatja a gerincproblémákat. Érdekes, hogy milyen pontosan működik a pszichoszomatika: megvizsgálták, hogy ha felnagyítják az áthúzás feletti szakaszt és egy gerinctérképen a nyaki csigolyákhoz illesztik, pont a problémás csigolyánál lesz az arra utaló jel. Az áthúzás helye az önértékelést is mutatja. Ha magasan van, túlzott az önértékelés, ha viszont alacsonyan, az illető alulértékeli önmagát, jellemzően beosztott típus. Ha a szár felett lebeg az áthúzás, az illető irreális célokat tűz ki.
Az írásban a középzónás betűk (a, o, n) mérete 3-5mm között normális; ha ennél kisebb, akkor önértékelési probléma, szorongás, gátlások; ha pedig nagyobb, túlzott önbizalom, beképzeltség állhat a háttérben. Az egyenesen álló írás azt jelzi, hogy az illető képes a jelenben lenni, éppen ezért, ha tudatosan odafigyel valaki, hogy egyenes betűket írjon, az segíti a jelenlétet. A balra dőlés a túlzott múlton rágódás jele, túl sok megoldatlan probléma ragadt a tudatalattiban. Pesszimizmusra való hajlamot is jelöl. A jobbra dőlő írású ember életét a jövő, jövőbeli tervek, álmok határozzák meg, inkább az optimista típusra jellemző.
A kötésmód az írás alapritmusa, nagyon nehezen változik meg, az ember egyik alapvető karakterét mutatja. A típusát legjobban az „m” betű megvizsgálásával állapíthatjuk meg. Ha az „m” két „u” alakot formáz, felülről nyitott, akkor füzéres a kötés, ez bizakodó, kitárulkozó embertípusra utal, aki felfelé, a szellemiség felé nyitott, idealista. Ha alulról nyitott, hagyományos formájú árkádos a kötés, az ember inkább materialista megközelítésű, befelé forduló, bizalmatlan. A kettő váltakozása a kettős ívű kötés, ez ingadozó lelkiállapotú, hangulatemberre jellemző. Ha pedig nem ívelt, hanem szögletes a kapcsolódás, az makacs, folyton kritizáló személyiséget jelez.
A sortávolság megmutatja, hogy egy ember mennyire távolságtartó. A normál sortávolság a középső zóna nagysága. Túl távoli sorok a távolságtartó, nehezen barátkozó; a torlódó sorok a könnyen barátkozó, közvetlen ember jegyei. Negatív sortávolságnál átfedik egymást a sorok, ilyenkor az illető szeret másokra rátelepedni, ráakaszkodni. Két szó közötti távolság alapesetben két betűnyi. Ha ennél nagyobb, az illető kevésbé közösségi ember, hajlamos a költekezésre. Ha pedig kisebb, gyakori találkozási igénnyel, takarékossággal, fukarsággal állunk szemben.
Az egyes betűk különböző minőségeket, életterületeket jelölnek, ízelítőül bemutatunk néhány példát. Az „m” betű első szára az én-t jelöli, a második a te, a párkapcsolat jele, a harmadik pedig az ők, a rokonok, ismerősök vonala. A szárak mérete mutatja, hogy az illetőnek melyik a legfontosabb a három közül. Ha az első, az egoizmuson érdemes dolgozni; ha a második, ott a párnak a véleménye a legfontosabb; ha pedig a harmadik, akkor a külvilág véleménye meghatározó a számára. A „g” betű a szexualitás jele. Az alsó hurok mérete a szexuális igényt mutatja. A metszéspont az orgazmust jelöli, ha hiányzik, akkor általában valamilyen testi vagy lelki probléma áll fenn ezen a téren.
Ez a felsorolás korántsem teljes, rengeteg minden kiolvasható a kézírásból, amelyről a terjedelem miatt most nem tudunk szót ejteni. Az öngyógyításban tehát úgy lehet felhasználni a grafológiát, hogy az ember megpróbálja az írásképét tudatosan megváltoztatni úgy, hogy az a testi vagy a lelki gyógyulását elősegítse. Ez nem egyszerű, nagy tudatosságot igényel, mivel évek, évtizedek óta használt jegyek megváltoztatását igényli. Segíthet, ha a terápiát kineziológiai gyakorlatokkal együtt alkalmazzák. A harmonizálandó betűt először a tenyérbe érdemes lerajzolni, majd a levegőben piciben és nagyban is, végül lehet gondolatban, ún. homlok-tarkó tartásban is az egészséges formát gyakorolni.
Váradi Tibor
