A The Lancet Gastroenterology & Hepatologyban megjelent új tanulmányban a szakértők hivatalosan is bejelentették, hogy egy eddig el nem ismert emberi szervet azonosítottak a hasüreg belsejében.
A bélfodor, azaz a mesenterium, a vékonybél rögzítésére szolgáló hashártyakettőzet. A szervet először Leonardo da Vinci írta le, de egészen 2012-ig a tudósok úgy gondolták, hogy a bélfodor különálló szerkezetek sorozata, melyek a beleket a hasfalhoz rögzítik – nagyjából úgy, mint a tartógerendák.
A Limericki Egyetem kutatói komplex mikroszkóp segítségével megerősítették, hogy a mesenterium részei mind összekapcsolódnak egymással, és egyetlen teljes szerkezetet alkotnak. Az elemzések többségét olyan vastagbeleken és vastagbéldarabokon végezték, melyeket korábban műtéten átesett betegekből távolítottak el.
Bár az orvostanhallgatóknak már 2012-óta úgy tanították, hogy a bélfodor egy különálló szerv, a tény csak most került be Henry Gray Az emberi test anatómiája című munkájának legújabb kiadásába – az eredetileg 1858-ban megjelent könyv máig az anatómia alapművének számít. Ezzel hivatalossá vált a bélfodor besorolása.
A felfedezés mindenképp fontos, ugyanakkor a tudósok továbbra sem tudják, hogy a bélfodor – a vékonybél rögzítése mellett – pontosan milyen feladatot is lát el. Igaz, a szerv belekhez való közelségéből lehet következtetni a mesenterium szerepére.
A szakértő szerint a bélfodor feladatának megállapítása azért is lenne elengedhetetlen, mert így az abnormális működését és az azt fenyegető betegségeket is nagyobb eséllyel tudnánk felismerni. Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakértők a tudomány egy eddig nem ismert területét fogják kutatni.
Mivel a szervben vérerek, idegek és nyirokerek futnak, melyekben sok a fehérvérsejt, így elég valószínű, hogy a bélfodroknak aktív szerepe is van. Ahhoz, hogy ezt a titokzatos funkciót feltérképezzék, újabb kutatásokra lesz szükség.
