Évekig tettem, amit tennem kellett. Tettem, amit mindenki helyesnek tartott és elvárt tőlem.
Éltem a mások életét, éltem egy újabb napért.
Aztán egyszer azt mondtam: ELÉG!
Élek a máért.
Élek magamért!
Mert ha másokért élek, mi lesz az én álmaimmal?
Elvégre ez az én életem!
Megváltoztam, de nem bánom! Nem tetszik? Sajnálom...
