Évekig tettem, amit tennem kellett. Tettem, amit mindenki helyesnek tartott és elvárt tőlem.
Éltem a mások életét, éltem egy újabb napért.
Aztán egyszer azt mondtam: ELÉG!
Élek a máért, élek magamért! Mert ha másokért élek, mi lesz az én álmaimmal?
Elvégre ez az én életem! Megváltoztam, de nem bánom!
Nem tetszik? Sajnálom...
