A nyár gazdagsága. (A szerző felvétele)
Elemzéseink során a gyümölcsök sok érdekes, talán nem is teljes körben ismert tulajdonságával találkozhatnánk. Ilyen például a magok fogyaszthatósága, élettani hatása. Felszínre jönne, hogy egyes területeken, például Pakisztánban a hunzák népe a sárgabarack magját értékesebbnek tartja mint a húsát! Nos, azért a húsát nem dobják ki, hanem nagy mennyiségben aszalják. A magjának, pontosabban a mag belének rákellenes hatást tulajdonítanak. A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a magbél keserűségét okozó ciánvegyület a szervezetbe jutva az egészséges sejtekben nem mérgező vegyületté alakul át. Sérült vagy rákos sejtek esetében azonban ehhez az átalakításhoz szükséges enzim hiányzik, így a ciánvegyület a beteg sejt halálát okozza, védve ezzel a testet, akadályozza a rákos sejtek esetleges elszaporodását. Azonban a magokat is mértékkel kell fogyasztanunk, napi 15 szem elegendő a védelemhez.
Most azonban figyelmünket mégsem erre a gyümölcsre fordítjuk, hanem a dinnyékre, ezen belül is a görögdinnyére (Citrallus lanatus). Nem foglalkozunk a sokszor feltett és vitatott, gyümölcs vagy zöldség kérdéssel. Egyszerűen gyümölcsnek tekintjük, hiszen ezzel a céllal termelik. Botanikai szempontból pedig ennek nincs jelentősége, mert a gyümölcs/zöldség kérdés hasznossági besorolás és nem botanikai. Azért foglalkozunk a görögdinnyével, mert az egészségünk szempontjából az egyik legfontosabb nyári gyümölcs. A népi orvoslás ismeri és használja értékes bioaktív vegyületei miatt - pl. curcibitacin, triterpének, szterolok, alkaloidok, vitaminok, ásványi anyagok –, nem utolsó sorban olcsó és viszonylag hosszú szezonja van.
Gyógyhatásai a teljesség igénye nélkül:
A modern mezőgazdaság nem „kedveli” a görögdinnyét, mert egységnyi területre eső hozama más növényekkel összehasonlítva kevés.
Gyulladáscsökkentő, vízhajtó, hashajtó, frissítő, fájdalomcsillapító, antioxidáns. További sokoldalú gyógyhatása kutatásra szorul, mert tudományos igényességgel még nem minden igazolt. Igaz azonban, hogy a gyógyhatások 80%-a reális. Világszintű felhasználása is sokrétű, sokkal bővebb, mint amit mi kis hazánkban megszoktunk.
Botanikai ismérveire nem térünk ki. Érdekességként csak annyit, hogy Afrikában kb. 4000 éve termesztik, és előtte Dél-Afrikában vadon nőtt. Számtalan formája ismert, de gyümölcsének általános ismérve: nagy, kerek, ovális vagy ellipszis alakú, édes és pépes. Súlya fajta- és termési terület függő, néhány tíz dekától 10-15 kg-ig terjed. A magok elliptikusak, laposak, színük sárgától a feketéig terjed.
Tápanyag tartalma, ismét a teljesség igénye nélkül:
92% víz, 6% cukor, C-vitamin, fehérje, zsír, szénhidrát, kalcium, foszfor, vas, tiamin, riboflavin, niacin, folsav, továbbá - mint már fent említettük - bioaktív vegyületek, mint a cucurbitacin, triterpének, szterolok és alkaloidok. A héj nem tartalmaz kénsavat, így állati takarmánynak is alkalmas. A magjából készült olaj linolsavat, olajsavat, palmitinsavat és sztearin savat tartalmaz.
Sokan csodálkoznak azon, hogy magjából olajat is készítenek. Itt és most hadd ragadjam meg az alkalmat arra, hogy felhívjam a figyelmet a magok és az abból készített olajok fontosságára.
Csak felsorolás szintjén adom meg a magok sokaságát, melyekből olajat készítenek: acai berry, barackmag, csalán, cseresznye, csipkebogyó, dió, dinnye, fekete ribizli, kávébab, len, mandula, mák, málna, mustár, paprika, paradicsom, ricinus, őszibarack, stb. Ezeket az olajokat étkezési, ipari és kozmetikai célokra használják fel.
A görögdinyét általában nyersen fogyasztják úgy, ahogy megtermett, de vannak területek, ahol limonádét vagy tortát készítenek belőle, a héját pedig savanyítani szokták. A magok nagyobb tápértéket képviselnek, mint a színes hús, és kellemes, dióra emlékeztető íze számtalan felhasználási módot kínál. A magolaja főzésre használható. A magot lehet szárítani vagy pörkölni, liszté is lehet őrölni. A liszt maga is számtalan új felhasználási formát kínál. A magliszt szapoin tartalma miatt mosásra is használható. Továbbá gazdag ásványi anyagokban, mint a magnézium, a vas, a réz, a foszfor, a kálium és a mangán.
A modern mezőgazdaság nem „kedveli” a görögdinnyét, mert egységnyi területre eső hozama más növényekkel összehasonlítva kevés. Termésátlaga a világon 13-16 t/hektár, hazánk átlag termése ennek alsó értéke, 12 t/hektár, Európáé pedig 20 t/hektár. Termésterülete az egész világon csökken. Legnagyobb termelője Kína. Magyarországon több, mint 15 fajtáját termesztik. Termesztéséhez sok helyre, sok vízre, termékeny talajra, és legalább három hónap meleg, napos időre van szükség.
A görögdinnye élettani szerepe, biológiai aktivitása, magolaja
]
Termésátlaga a világon 13-16 t/hektár, hazánk átlag termése ennek alsó értéke, 12 t/hektár, Európáé pedig 20 t/hektár.
A görögdinnye őshazája Afrika. Az itt élő emberek nagyon nagy figyelmet fordítottak a mag, és ennek részeként a magolaj kinyerésére és felhasználására. A magokat előbb aszalják, hogy csökkenjen a víztartalmuk, ezt követően az ismert eljárásokkal, pl. hidegen sajtolás, stb. kivonják az olajat. Emberi felhasználás szempontjából ez a legegészségesebb eljárás, mert nem tartalmaz idegen anyagot, mesterséges összetevőt, valójában ez az igazi szerves dinnyemag olaj. (Mint ahogy a hidegen sajtolás az összes többi magolaj kinyerésére vonatkozóan is a legegészségesebb eljárás.) A görögdinnyemag olaj nálunk is beszerezhető, Kalahári vagy sivatagi görögdinnyemag olaj néven. Ugyancsak elérhető Ootanga görögdinnyemag olaj néven is. Az olaja könnyű és jól keveredik más olajokkal, a bőrbe könnyen beszívódik, kozmetikai célra aromahordozó olajként és aromaterápiás masszázsolajként egyaránt jól felhasználható. A görögdinnyemag olaj halványsárga színű, és enyhe mogyorós illatú. Az olajat az őslakosok a Kalahári sivatagban régen főzésre is használták.
A görögdinnyemag olaj külsőleg és belsőleg is használható, legfontosabb tulajdonságai pedig az alábbiak:
• Gyulladásgátló hatás. Ez azért fontos, mert a modern, fogyasztói társadalom étrendje számtalan gyulladásos folyamatot indukál, mely nehezen kezelhető betegségek kiinduló forrása.
• Antibakteriális hatása van. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy baktériumellenes hatása legalább olyan eredményes, mint a szokásos baktériumellenes szereké.
• Antioxidáns - A görögdinnyemag olaj évek alatt sem avasodik. Ez mutatja erős antioxidáns hatását.
A magokat előbb aszalják, hogy csökkenjen a víztartalmuk, ezt követően az ismert eljárásokkal, pl. hidegen sajtolás, stb. kivonják az olajat.
• Bőrpuhító, öregedést gátló, nagyon erős hidratáló hatása van mind zsíros, mind száraz bőrre. Táplálja a bőrt és a bőrrel való közvetlen érintkezés meggátolja a szabad gyökök öregítő hatását.
• Méregtelenítő szer, ezért használják méregtelenítő masszázs készítményekben. Egy meleg görögdinnyemag olaj a bőrbe lerakódott mérgeket kioldja és eltávolítja.
• Féregűző.
• Vizelethajtó hatását azzal tudjuk elérni, ha az alhas alsó és hát középső részét meleg olajjal bemasszírozzuk. Ez stimulálja a vizelet kiválasztást és növeli a vizelet mennyiségét. Számtalan húgyúti probléma kezelésére alkalmas.
• Kiváló hordozóolaj, bár önmagában is alkalmas masszázsolajként való felhasználásra, akár baba, akár gyermek masszázsra is.
• Zsíros bőrre kenve feloldja a szőrtüszők eltömődését, megakadályozva ezzel a mérges pattanások kialakulását (folliculitis).
• Száraz bőr esetében is hasznos, mert a bőrirritáció - mint az ekcéma és pikkelysömör- kezelésére hatásos és biztonságos szer.
• Kiválóan használható a haj ápolására, csökkenti a fejbőr és a haj zsírosodását. Sima, fényes és zsírmentes hajat érhetünk el vele.
• A görögdinnyemag olaj gazdag E-, és B-vitaminban. Az E-vitamin nemcsak erősen antioxidáns, de az immunrendszert is erősíti, és meggátolja a többszörösen telítetlen zsírsavak oxidációját.
• A görögdinnyemag olaj májvédő tulajdonsággal is rendelkezik. Így orvosságként is lehet használni.
• Egyéb lehetséges előnyeinek bizonyítása még várat magára, de azt már tudjuk, hogy jót tesz a szívnek és a keringési rendszernek.
]
A görögdinnyemag olaj halványsárga színű, és enyhe mogyorós illatú.
Az egyes etnikumok (Észak-Szudán, Nigéria, Szenegál, stb.) a fentieken túlmenően magának a görögdinnyének, a héjának és a gyökerének további gyógyító tulajdonságait is használják, mint lázcsillapító, hashajtó, hánytató, féregirtó, vérnyomás csökkentő hatását. Hatékony eszköze a vízkór, a vesekő, a húgyúti fertőzések, reuma, köszvény kezelésének is. A görögdinnye héja a cukorbetegség kezelésére is alkalmas
Kedves Olvasó! Most egy rövid áttekintést adtam a görögdinnye élelmi és gyógyító felhasználásának sokoldalúságáról, gyógyító hatásáról. Ez is egy jó példa annak igazolására, hogy fűben-fában orvosság van! Éljen vele!
Forrás: International Journal of Research in Pharmaceutical and Biomedical Sciences, Farmakológiai Review.
Barátsággal,
Erdei István
Villamosmérnök
