A világ egyik legolvasottabb magazinja, a Times ,,néma gyilkos”- ként aposztrofálta a gyulladást és tudományos szenzációként számolt be a krónikus civilizációs betegségek és a gyulladás közötti összefüggésekről. A kutatások igazolták, hogy a krónikus gyulladás a civilizációs betegségek közös nevezője.
Mi a gyulladás?
Immunrendszerünk feladata elkülöníteni a sajátot az idegentől, biztosítani testünk integritását, védekezését kórokozókkal szemben. A gyulladás összetett válaszreakció, mely a fehérvérsejtek és közvetítő molekulák összehangolt működésén alapul. Nélküle a gyógyulás sérülésekből, fertőzés során nem volna lehetséges. Az immunrendszer iktatja ki testünkből a sérült, elfajult sejteket is. A gyulladás tünetei (vérbőség, duzzanat, forróság, fájdalom és funkciókiesés) a közvetítő molekulák hatására adott szöveti reakciók eredménye. A mediátorok a fehérvérsejtekből, érbelhártya sejtjeiből szabadulnak ki, és az arachidonsavból képződnek. A gyulladás fő közvetítői a citokinek közül a TNF- α, (Tumor NekrózisFaktor) és az IL-1, IL-4, IL-6 (InterLeukin) érdemel különös figyelmet. Ezek a molekulák indítják be és szabályozzák a gyulladás kaszkádszerű folyamatát. A vérben emelkedik a fehérvérsejtszám, a CRP (C reaktív protein). Aktiválódnak a vérlemezkék és a vér alvadási viszonyai a vérrögképződés irányába tolódnak el. A krónikus alacsony intenzitású gyulladás ennek a folyamatnak a tartós, évtizedeken át tartó formája, mely gyakran némán, tünetek nélkül zajlik.
Hogyan jelenik meg a gyulladás?
Az érelmeszesedésről igazolódott először, hogy a folyamat valójában gyulladás. Oka az endothel (érbelhártya) sérülése, diszfunkciója, az ennek talaján kialakuló vérrögképződés gyakran hirtelen halált okozva szív vagy agyi érkatasztrófába torkollik. A gyulladásos markerek szintjének tartós emelkedése jelző érték az érkatasztrófák kockázatának felmérésében.
Az elhízással kapcsolatosan kiderült, hogy a hasi zsírszövet a fő forrása a már említett gyulladást keltő mediátoroknak, ezek felelősek az inzulinrezisztencia és 2. típusú cukorbetegség kialakulásáért. Az elhízott egyéneknél ráadásul gyakrabban fordulnak elő rosszindulatú daganatok, amelyek szintén a krónikus gyulladás talaján alakulnak ki. A csontritkulás, ízületi, idült emésztőszervi problémák, demencia, hangulatzavar, az autoimmun folyamatok, az asztma, az allergia mind-mind a gyulladás megnyilvánulásai.
Milyen okok állnak a gyulladás háttérében?
A mozgásszegény életmód, a dohányzás a leggyakoribb kiváltó okok. A táplálkozás terén a túl sok tej, cukor, feldolgozott élelmiszer és omega6 bevitel emelhető ki. A mikrotápanyagok és az omega3 zsírsav hiány az alacsony zöldségféle és halfogyasztásnak köszönhetően szintén a gyulladásnak kedvez. A túlzott stressz a mellékvese hormonjai által vált ki gyulladást. Az idült fertőzések (vírusok, gombák, baktériumok és paraziták), gócok a szervezetben szintén jelentős tényezők.
Mi (t)együnk a gyulladás ellen?
A megoldás nem a gyógyszerekben keresendők. A friss zöldségekben, gyümölcsökben és omega3 zsírsavakban gazdag étrend rendszeres testmozgással kiegészítve bizonyítottan kedvező hatással van a gyulladásokra és a civilizációs betegségek kockázatának csökkentésére. Napi 30 perces gyaloglás bizonyítottan csökkenti a gyulladást. Új távlatokat nyit az eddig gyógyíthatatlannak nevezett civilizációs betegségek megoldásában a molekuláris hidrogén. Gyulladáscsökkentő hatása éppen a gyulladásos kaszkád fő elindítójának a TNF-α, és más citokinek felszabadulásának gátlásán alapul. Szelektív antioxidáns hatásával a szabadgyökök által okozott sejtkárosodást fékezi meg.
Dr. József Erika
