Ki tudja vajon, hogy 30 méterrel a felszín alatt búvárkodni lehet Kőbányán, vagy hogy alkalmanként futó- és bicikliversenyeket rendeznek egy hatalmas alagútrendszerben? Talán még a budapestiek közül sem sokan - írja képgalériás cikkében a BBC.
Kőbányán a mészkőbányászat a 13. században kezdődött, és évszázadokig jelentős iparág volt. Az innen származó követ használták számos közintézmény, többek között a Parlament építésénél is.
Az alagútrendszert később borospinceként használták, majd pedig sörfőzdék vették birtokba, sőt az 1944-es légitámadások idején ide költöztek a Csepel-szigetről a repülőgépgyártó üzemek.
Kisebbik része ma is a Dreher Sörgyárak tulajdonában van, a nagyobbik része azonban a kerületi önkormányzaté, és többnyire kihasználatlan.
Ám nemcsak forgatásokra és versenyekre telik meg élettel a pincerendszer, hanem időről időre búvárok is felkeresik. Az alagútrendszer egy részét ugyanis az 1990-es években elöntötte a víz.
A rendszeres búvárok egyike Domján Kornél távközlési technikus, aki egy 2003-as baleset után válaszotta ezt a hobbit: leesett egy háztetőről, megrepedt a lépe és a csípőcsontja, több bordája eltört. Amikor egy kollégája azt javasolta, hogy búvárkodással javítson állapotán, Horvátországot, Tajvant és Egyiptomot választotta, nem tudva, hogy akár otthonától 4 kilométerre, a főváros épületei alatt is merülhetne.
Végül az itteni merülésekre szakosodott Paprika Divers búvároktató cég oktatója, Bognár Attila segítségével fedezte fel a különleges víz alatti helyszínt.
Szűkebb-tágabb folyosók, csigalépcsők, különféle használati tárgyak, valamint az elhagyott terület egyedi hangulata teszi különlegessé az itteni merüléseket.
A kőbányai elhagyott bánya és alagútrendszer négy merülési helyszínt rejt, amelyek közül egyet (Park kút) használhatnak kezdő vizsgával rendelkező búvárok, a többit csak profik.
Az egykori kőbányai bányarendszer mérete pontosan nem ismert, de sokkal nagyobb, mint azt sokan gondolják, ugyanis területe jóval túlterjeszkedik a sörgyáron.