Amikor egy újszülött világra jön, az első vizsgálatok egyike egy egyszerű szemvizsgálat. A gyermekorvos megnézi a szem alakját, méretét, megfigyeli a pupillareflexeket. Ebből azonnal látszik, hogy a pici érzékeli-e a fényt. A szemészeti betegségek szempontjából jóval veszélyeztetettebb koraszülöttek szemét célszerű szemész szakorvossal megnézetni, aki a szemfeneket is vizsgálja. Ha a családban halmozódik a szemüvegesség, évente ajánlott a gyereket szűrővizsgálatra vinni, még akkor is, ha nincs panasza. Később az iskolában a védőnők kétévente ellenőrzik a gyerek látását.

szemcsis kislány-ok
Ha még nem beszél
Sokan halasztja a szemvizsgálatot, mert a gyerek még nem beszél, hogyan is tudná megmondani, hogy jól lát-e vagy sem. Ha felmerül a gyanú, hogy gond van a látással, nem szabad várni. A még nem beszélő gyerek szemeit is meg lehet vizsgálni, mégpedig szűk és tág pupilla mellett. Előbbinél a szülő sokszor csak annyit észlel, hogy az orvos játékot ad a gyerek kezébe, és azt mozgatja, időnként eltakarja valamelyik szemét. Így kiszűrhető, hogy a gyerek egyformán figyel-e mindkét szemével, egyformán mozdul-e a két szem, van-e kancsalságra utaló jel, hogyan reagálnak a pupillák.
Ezután jön a tág pupilla melletti vizsgálat. Öt napon át pupillatágítót csöpögtetnek a gyerek mindkét szemébe, és az orvos szkiaszkóp segítségével meghatározza a két szem fénytörési értékét. Ez alapján el lehet dönteni, hogy hány dioptriás a gyermek szeme, egyforma-e a két szem értéke. A szemfenék állapota is sok információt nyújt.

Veszélyes-e a pupillatágítás?
Sokan tévesen azt feltételezik, hogy a gyerek a vizsgálat ideje alatt majd nem fog látni.
Valójában azonban csak írni-olvasni nem tud, azaz a precíz, közeli munkához szükséges látásélessége csökken, de mivel egy kisgyerek még nem végez ilyen jellegű tevékenységeket, ezért a pupillatágítás a mindennapjaiban egyáltalán nem zavarja őt.
Azért kell öt napon keresztül csinálni, mert a szemlencse alkalmazkodását így lehet kiiktatni.

A kancsalságot minél gyorsabban kezeljék!
A gyermekkorban előforduló leggyakoribb szemprobléma a kancsalság, a távollátás és a rövidlátás. Utóbbiak hátterében fénytörési hiba áll, a kancsalság viszont a két szem együttműködési zavarára is utal. Ilyenkor azonnali vizsgálatra kell bejelentkezni! Ha a szemizmok működési zavara vagy fénytörési hiba áll a háttérben, akkor első lépésként egyéves kor alatt szemtapasszal erősítik egyrészt a kancsalító szem látását, másrészt a gyengébben működő izmot. Szemüveget akár már néhány hónapos korban is kaphat egy csecsemő, ha nagy a dioptriás eltérés, de a leggyakrabban a kancsal kisgyermeknek egyéves korban írnak szemüveget, addig tapaszolással kezelik.
A kancsalság látszik is, de leggyakoribb kísérő tünetei a ferde fejtartás, a hunyorgás, a szemek könnyezése, dörzsölése és a fénykerülés.

Távollátás, rövidlátás
A távollátás többnyire a szemtengely rövidsége miatt alakul ki. Az újszülöttek rövidebb szemtengellyel jönnek a világra, a szemgolyó a gyermek fejlődésével nő, felnőttre jellemző méretét 7-8 éves korra éri el. A kisfokú távollátás sokszor szemüveg nélkül is javítható.
A rövidlátás leginkább az iskoláskorú gyerekek problémája: a gyerek nem látja a táblát, hunyorog. A hiba szemüveggel - rendszeres orvosi felülvizsgálat mellett - jól korrigálható.
A rövidlátás egyértelműen öröklődik családon belül. Kancsalság esetén csak a hajlam öröklődik, de nagyban függ a gyermek személyiségétől, attól hogy hogyan használja a látását, hogy a kórkép kialakul-e vagy sem.

A szülő felelőssége
Egy jó szemmel született kisgyereknek is sokat árthatunk. A kisgyermek egészséges látásfejlődéséhez a természetes környezet – a fények, a színek - sokkal megfelelőbb, mint a mesterségesek. Éppen ezért a szemészorvosok azt javasolják, hogy a 3 év alatti gyermekek nem nézzenek se TV-t, se számítógép-monitort, ne töltsenek sok időt mesterségesen megvilágított terekben. Helyette legyenek sokat a szabad levegőn, és játszanak, sportoljanak.