A szöveget nyelvészetileg úgy állítottuk össze egyes szám első személyben, mintha azt a képzeltbeli stresszhelyzetbe került személy mondaná.
Alkalmazási tanács: célszerű saját hanggal felolvasni a két szöveget és eltárolni valamilyen adathordozón azért, hogy többször vissza lehessen játszani. A hangunk legyen magabiztos, jól érthető. Nyugodtan lehet egyszerűsíteni, bővíteni, „építeni” a szöveget. (N.B. Az első szöveg mintegy öt perc, a második 20 perc. Én kipróbáltam, használom a lehetőség szerint.)
Bevezetés helyett:
Kérdés: - Miért kell ez nekem?
Válasz : - Azért, mert a mai világban a kontrollálatlan emocionális stressz veszélyezteti az ember egészségét.
A mai világban szükséges a túléléshez és a testi egészséghez a keletkező stressz lekezelése, a feszültség levezetése. Összhangban kell lennünk saját magunkkal.
Meg kell tanulni a belső állapotunk irányítását. Az Alijev doktor által megalkotott és szabadalmaztatott (RU Patent № 1785711, № 041721) Szinkrogimnasztika és a Kulcs-módszer Magyarországon is ismert. Bartha Ferenc gondozásában a Zöld Újságban jelent meg folytatásban.
A „Stressz elleni építőkockák” módszer alkalmazásával, gyakorlásával, meg lehet előzni a stressz-eredetű betegségek vagy adaptációs betegségek kialakulását: neurózisokat, szívműködés zavarokat, arteriális magas vérnyomást, cukorbetegséget, immunhiányt, emésztőrendszeri panaszokat, egyebeket.
Nagyon fontos, hogy kritikus helyzetben meg tudjuk őrizni az önuralmunkat és ki tudjunk jönni az emocionális transz állapotból. Ebben az esetben adekvát módon tudunk gondolkodni stresszes állapotban is (ismert, hogy elszabadult emocionális stressz átkapcsolja a tudatunkat egy irányíthatatlan transz állapotba). Ezért van az, hogy mindig az emberi tényező (a humán faktor) határozza meg a túlélésünket. Az emocionális túlélés feltétele a társadalomban az értelmünk begyakorolt képessége, hogy gyorsan és hatékonyan kezelje le a krónikus stresszel járó túlfeszültséget. Ma ez már a személyiségfejlődés, az egészségmegőrzés és önmegvalósítás etalonja a modern, urbanizált, technogén civilizációban.
Azt kívánom, hogy legyen mindegyikünk stressz-tűrő!
Lakatos doktor
Első szövegprogram:
Ráhangolódás a Kulcs-módszer szerinti irányítható önszabályzás aktiválására.
Belépés: Én – (nevezze meg magát), ráhangolom az agyamat a szóbeli önszuggesztió nagyon tartós felfogására és képzetes megjelenítésére. Az idegrendszerem teljesen felkészült és az általam kívánt eredményre összpontosít: A tökéletes önszabályzásom automatikusan működik bennem. Állandóan. Képes vagyok a szervezetem önszabályzó mechanizmusainak irányítására. Képes vagyok a szervezetem automatikájának irányítására. Az önszabályozást tudatosan irányítom, akaratom, kívánságom szerint.
A saját Kulcsommal saját magam aktiválom az önszabályzó mechanizmusokat – az ujjam, a kezem könnyed mozdulatával, a hasi légzéssel…, belégzésnél a hasam kiemelkedik, kilégzésnél szabadon visszaereszkedik… így lélegzem… belégzés… a kilégzés hosszabb…, és nyugodtabb leszek… könnyedén elkapom a számomra kellemes légzésritmust… Összhangban vagyok önmagammal…, kiegyensúlyozott állapotban vagyok a megfeszülés és az ellazulás között… Húzd meg, ereszd meg.
Egyetlen kívánsággal bekapcsolom saját magamban az önszabályzást. Elképzelem, hogy könnyedén felemelkedik a karom ugyanúgy, mint az űrhajósoknál a súlytalanság állapotában… egész testemben kellemes könnyedséget érzek.
Tudom, emlékezem rá, tudatában vagyok annak, hogy minden alkalommal, amikor megfogom egy ajtó kilincsét, azonnal bekapcsolódnak az önszabályzás mechanizmusai. Az úgynevezett „Kulcs-állapotban” vagyok, átlépve ezen az ajtón uralkodok magamon, mindig a helyzet magaslatán vagyok, bármilyen körülmények között, bármilyen helyzetben!
Én ezzel a „Kulccsal” összekötöm az akaraterőmet az önuralmi képességemmel, könnyedén kikapcsolom a túlzott stresszt, csökkentem a túlterhelést… Kezemben az értelmem és a testem megbízható irányító kulcs.
Szabadon és könnyedén érzékelem az életritmusom hullámát, kész vagyok az utamba kerülő bármilyen kihívásra! Szilárd, állóképes és koordinált vagyok, stabilan állok a lábamon. A bioritmusom hullámán lovagolva gyorsan és könnyedén halmozom fel az életerőt és az érzelmi energiát! A „Mesterkulcsom” mint egy rendező, irányítja az érzelmeimet, szervezi a gondolataimat, érzéseimet és viselkedésemet. Én a stressz és bármilyen akadály felett állok! Egyszerre látok, hallok és érzek, mint egy megfigyelő és mint az események résztvevője. Éppen én irányítom a helyzetet! Könnyedén uralkodom magamon – ma, holnap és mindig! Más emberekkel érintkezve érzem, hogy kedvező hatással vagyok bármilyen beszélőre. Az én befolyásom, mint egy elbűvölés, a meggyőzés hatalmas erejével rendelkezik és célirányosan hat. Bármilyen helyzetben uralkodok magamon, belül nyugodt, kívül összeszedett vagyok. A testtartásom és a járásom könnyű és szabad, vállaim kiegyenesedve, hátam egyenes. Teljesen uralkodom magamon és irányítom a szervezetem! Az én „Kulcsom” bennem van és rajtam keresztül megnyit másokat is!
Visszatérés: Én – (nevezze meg magát), feltétel nélkül boldog vagyok és élvezem az életem áramlatát. Mindenütt és mindenben érzem, tudom, látom, hallom, ahogyan élek az önszabályozásban, összhangban saját magammal, másokkal és az egész világgal! Ökölbe szorítom a vezető kezemet – pontosan benne van az én „Kulcsom” !!!
Használják ezt a ráhangoló szöveget a Kulcs-gyakorlatsor végrehajtása előtt, végrehajtásuk után és időről időre az Önök által elért eredmények rögzüléséhez.
Második szövegprogram
Önprogramozás, stressz elleni építőkockákból.
Én (nevezze meg magát),ha egy éles stresszhelyzetben vagyok és eközben mozgásban vagyok, akkor azonnal megállok, az orromon keresztül lassan belélegzem a levegőt, kicsit visszatartom, azután nagyon lassan kifújom a levegőt az orromon keresztül és a légzéssel kapcsolatos érzéseimre összpontosítok. (Szünet). Magamban azt mondom magamnak: beáramlik a levegő, és beáramlik az életerő… kiáramlik a levegő, távozik a feszültség… beáramlik a levegő, és belép a világos tudat…, kiáramlik a levegő, és távozik az idegesség, és én ellazulok és megnyugszom. A tudatom kitisztul és élessé válik. (Szünet). Mindent élesen látok, tudatában vagyok, hogy mi történik.
Belégzésnél kissé hátradőlök, kiigazítom a mellkasomat, szétvetem a vállaimat és összezárom a lapockáimat, kiegyenesítem a hátamat… és érzem, ahogy megfeszülnek az izmaim. Az izmaim kellemesen megnyúlnak… a gerincoszlopom mentén érzem, ahogy egy kellemes nehézség terjed szét az izmaimon… érzem, hogyan leszek magasabb és karcsúbb. Felemelem az államat és hátravetem a fejemet és felfelé, a fejem búbjával felfelé nyújtózkodom… egész testemmel érzem és érzékelem, ahogyan a magabiztosság ereje erősíti az akaratomat… a magabiztosság ereje beáramlik a szervezetem minden sejtjébe és erősíti az akaratomat. (Szünet).
Teljesen uralkodom magamon. Hiszek magamban. Megoldom… Belülről magamra mosolygok… Erős vagyok. Könnyedén megtartom a mosolyt az arcomon… a szám szegleteivel mosolygok… a mosolyom meleget sugároz… nyugodt vagyok… (szünet). Lélegzem, lélegzésem szabad… itt és most… Megszólítom saját magam név szerint, hallom a hangomat, a hangom magabiztos, erős. Én itt és most vagyok… Én uralkodom magamon… érzékeléseimen… Meg tudom magam csípni … Érzem magamon … Én érzem a fájdalmat … igen, én vagyok … Én azt mondom magamnak … MEGÁLLJ!… mi történik veled ebben a pillanatban? … Ki vagyok? Hol vagyok? Mit csinálok? Mit érzek? Hogyan lélegzem? Mit kell csinálnom legelőször? … Minden kérdésre megadom a választ saját magamnak. (Szünet).
Magamnál vagyok… a testem nekem engedelmeskedik… a gondolataim nekem engedelmeskednek… … Meg tudom nézni a tükörben a tükörképemet… igen, íme az arcom … az arckifejezésem nyugodt, magabiztos. Ez az ember kiegyensúlyozott… az ilyen ember uralkodik a helyzeten. Belélegzem a levegőt… (szünet), és kilélegzem… Szabadon lélegzem… Én élek… tudatosan érzékelem a légzést… az én légzésem – az én életem… én irányítom a légzést… Én irányítom az életet… itt és most… én magam ellenőrzés alatt tartom ezt a helyzetet, nyugodtan megbirkózom vele…
Számolni kezdek… egy… kettő… három… négy… öt… hat… hét… nyolc… kilenc… tíz. Összeszedett és kiegyensúlyozott vagyok… A stressz fölött állok… Belégzés… kilégzés… belégzés… és íme, gondolatban felemelkedem a helyszín fölé… én már a helyzet fölött vagyok… íme mint egy külső megfigyelő mindent látok és megfigyelek, ami most zajlik. Igen… mindent kívülről nézek… messziről látom… most nyugodt vagyok, szemlélek mindent, ami engem körülvesz… minden részletet tisztán látok… még jobban ellenőrzöm a helyzetet… én mindent látok… én mindennek a tudatában vagyok… mindent értek. Teljesen uralkodom magamon. Íme, én most itt vagyok… szilárdan állok a lábamon… érzem a lábaim és az egész testem erejét… rugalmasság és energia tölt meg.
Az „Értelem ereje” tölti el a gondolataimat és a testemet… erős vagyok, energikus, érzem a saját egyensúlyomat, a belső erőim egyensúlyát. Másodpercről másodpercre erősebb vagyok. Minden gondolatom és minden szavam olyan erővel rendelkezik, amely szervezetem minden sejtjére hat, megerősíti, serkenti, élesebbé teszi az érzéseimet.
A gondolkodásom kitisztult… a gondolkodásom határozott… Kiút mindig van… és én tudom, hogy megtalálom… biztos vagyok a saját lehetőségeimben és képességeimben… Hiszek az „Értelmem erejében”. A szellemem most különösen erős… Most tudok és értek mindent, ami történik… Én irányítom a gondolataim energiáját, a cselekedeteim energiáját… Magammal én rendelkezem.
Képes vagyok arra, hogy magam körül mindent részletesen megtekintsek… a tekintetem végigsiklik a tárgyakon, ott áll meg, ahol ez szükséges… a körülöttem lévő tér szabadon belátható. Elkezdem finoman forgatni a szemeimet: fel, le, balra, jobbra. Körbeforgatom: balra, jobbra. (Szünet).
Ökölbe szorítom a kezeimet, (szünet), kinyitom, kiengedem… érzem, ahogy a meleg felemelkedik a kezeimen. Lábujjhegyre állok, nyújtózkodom felfelé… visszaereszkedem a sarkaimra… újra felemelkedem… leereszkedem… Tisztán érzem a lábam alatt a támasztékot, néhány könnyed lépést teszek, a járásom stabil, magabiztos. Nyugodt vagyok. Folytatom a szabad lélegzést, szabadon, ritmikusan. Belélegzem… és kilélegzem… a levegő szabadon és könnyedén beáramlik és kiáramlik. (Szünet)
Íme, én most itt vagyok, szilárdan állok a lábamon, érzem a lábaim alatt a támasztékot, a szilárd talajt. Elképzelem, hogy leereszkedik a fejem és lassan, finoman elkezd forogni abban az irányban, ahol a legkönnyebb… a nyak izmai lazák. (Szünet).
A tarkó tájékán kellemes melegség jelenik meg. Megkeresem a fejem legkényelmesebb helyzetét, gondolatban követem a forgás vonalát, lassan, finoman… íme, itt… érzem, ahogy lelassul a fejem mozgása… íme, ez a legkényelmesebb forgáspont… Ebben a nyugalmi helyzetemben hagyom a fejemet… a tarkó és a nyak izmai kellemesen ellazultak. (Szünet).
Elképzelem, ahogy a karjaim felemelkednek, felúsznak, mint az űrhajósoknál a súlytalanságban… a kívánságomra… Átölelem a karjaimmal magam, ahogy ez nekem kényelmes. Az egész testem rugalmas mintha egy hajlékony acéltengely haladna át a gerincemen végig. Szépen lassan és finoman elkezdek jobbra-balra ringatózni-dülöngélni: a bal lábamról a jobb lábamra és vice verza. Megfeszítés, ellazulás, feszítés, lazulás… a testem most könnyedén körbe-körbe mozog… vagy a sarkamról a lábujjhegyre, történjék minden úgy, ahogyan történik. Az egyik mozgás finoman átmegy egy másikba. A mozgásaimat teljesen szabadjára engedem… figyelem a testemet… figyelek és érzek minden izmot… a feszültség lefolyik, mint a víz… olyan ringatózási ritmust választok, amelyik nekem kellemes, amelyik mintegy magától jön.
Már nem zavarom magamat… Mindjárt ráhangolódom a saját bioritmusomra… ennek a ritmusnak a hullámain pihenek… gyűjtöm az erőmet… A fejem kitisztul, nincsenek gondolatok… üresség… nyugalom… A fej a legkényelmesebb helyzetben van. A ringatózás ritmusa automatikus… A saját ritmusom hullámain elkezdek tisztán gondolkodni. Könnyű gondolkodnom… Én irányítom a gondolataimat. A saját bioritmusom hullámain annyit pihenek, amennyit csak jól esik. (Szünet). A szemeimet becsukhatom, de nyitva is tarthatom, úgy teszek, ahogyan nekem a legkényelmesebb. 5 perc múlva én teljesen regenerálódom, érzem, ahogyan gyűlik az erőm, a fejem könnyű lesz, friss. (Szünet).
Már helyre is állt bennem minden… belégzés, és rövid kilégzés…
Most gondolatban érzem a testem, minden izmot… arcom… nyakam… karjaimat… vállaimat… Le akaródzik rázni a feszültséget a lábaimról, karjaimról… lerázom a testemről a maradék feszültséget… Szeretném magam megmasszírozni… lazán körbedörzsölöm a halántékomat, a homlokomat, tarkómat, a karjaimat, a kézfejemet, minden egyes ujjamat… Érzem, ahogy a testem könnyedén előre hajlik és szabadon lóg, a karjaim lent vannak, szabadon csüngenek a testem mellett. (Szünet). Lassan kezdek felegyenesedni… belégzés… kilégzés. Függőleges testhelyzetet veszek fel. Érzem a testem erejét. Érzem a szellemem erejét. Légzésem szabad, nyugodt. A szívem ritmikusan működik, összhangban, pontosan… Mély lélegzetet veszek… (Szünet.) …és hirtelen erősen kifújom a levegőt. Igen. Én tényleg az az ember vagyok, aki gyorsan kézbe veszi magát bármilyen stressz esetén…
Az értelmem ereje mindenható. Összeszedett vagyok, világosan gondolkodom… tudatosan. Én irányítom a gondolkodásomat, cselekedeteimet és tudom, hogy megtalálom a kiutat bármilyen helyzetből… és ebből is, feltétlenül. Engem gyorsan regenerál a víz. Elképzelem, mintha a zuhany alatt állnék, felfrissít a víz, cseppek szaladnak le a testemen… vizet öntök a pohárba… (Szünet). A víz tiszta, átlátszó. Lassan iszom, tartom a számban, érzem, ahogy a víz leszalad a nyelőcsövemen, beér a gyomorba… egy nyelés… belégzés… kilégzés… Leeresztem a kezeimet a vízsugár alá. A víz elvisz mindent, ami zavar, a víz elviszi a gondolatokat, izgalmat, minden feloldódik benne. (Szünet).
Megmosom az arcomat. Le szeretnék ülni. Íme, nyugodtan leülök úgy, ahogyan az nekem kényelmes. Nekem mindenütt kényelmes. Én nyugodt vagyok.
Lassan ökölbe szorítom, majd kinyitom a jobb kezem. A jobb kezemben van az Akaratom, magabiztosságom… ökölbe szorítom a jobb kezem… a saját akaratomat és magabiztosságomat a markomban tartom. Elképzelem, ahogy az életenergia beömlik és koncentrálódik a bal kezemben. Ökölbe szorítom a balkezem. A kezeim a térdemen fekszenek, elképzelem, ahogyan a kezeim közelednek egymáshoz - egyre közelebb és közelebb. A kézfejeim egyesülnek… az akaratom és a magabiztosságom egyesülnek az életenergiával. Az akaratom, a saját erőmbe vetett magabiztosságom egyesült az életenergiával. Én ezt a stresszt a markomban tartom. Kihajtom az ujjaimat és kiengedem a stressz energiáját a térbe. A stressz energiája feloldódik, elolvad, mint a cukor a forró vízben, mint a köd a reggeli nap sugarai előtt. Kijelenthetem magamnak, mivelhogy érzem: kiegyensúlyozott vagyok a lelkemben. Látom, ahogy zöld fény tölti be a tüdőmet, az egész mellkasomat. A lelkem minden sejtjében feloldódik… Érzem, nyugodt az eszem. A fejemben kék fényt látok, a fény feltölti az agyam minden idegsejtjét… Kiegyensúlyozott vagyok a lelkemben, és eszemben nyugodt. (Szünet).
Elfogadom és tudomásul veszem a helyzetet, amelyben vagyok itt és most. Józanul gondolkodom, kész vagyok a megtalálni a megoldást, és az én nyugodt eszem segít nekem ebben. Én magam vagyok magammal, egységben és együttműködésben… Én egy egységes egész vagyok, az Értelem, a Lélek és a Test. Ott vagyok mindenütt… A Világmindenség minden ereje segít nekem… (Szünet).
Én mindezt felfogom. (Szünet). Az én Uram ellátott a Lélek türelmével, hogy elviseljek mindent, amit nem tudok most megváltoztatni. Erőt és bátorságot adott ahhoz, hogy helyre hozzam azt, amit ma meg tudok változtatni, és az Értelmem bölcsességével látott el, hogy meg tudjam különböztetni az egyik esetet a másiktól. Az én Uram velem van, ahol én vagyok, ott van Ő is. Elfogadom, hogy kiszabaduljak, és meghunyászkodom, hogy leküzdjek… és felejtek, hogy emlékezzek, és adok, hogy kapjak, és engedek, hogy nyerjek.
Itt és most kész vagyok feltölteni magamat tiszta életenergiával, felidézem az energiaveszteségeimet. Jelen gyakorlat minden egyes perce fel fog engem tölteni energiával és erővel. És nekem erre szükségem van, különösen most. Nyugodtan ülök. Teljesen ellazítottam az izmaimat, kezeim a térdeimen nyugszanak, a hátam egyenes vagy biztosan támaszkodik. Talpaim a padló, vagy a föld felületéhez érnek. (Szünet)
A fejem üres… teljes gondolatnélküliség… teljes hangtalanság… a tudattér üressége és súlytalansága… teljes a nyugalom mindenben, ami bennem van… kellemes ellazulás és belenyugvás… (Szünet). Gondolatban elképzelem magamnak, amint lassan belemerülök az átlátszó, langyos vízbe, érzem ahogy a lábaim ujjbegyeitől az egész testembe szétárad a kellemes, gyöngéd, kedves meleg, szétterjed a lábfejeken, felemelkedik a térdekig, a csípőig, gerincig… A meleg felemelkedik a háton, a hason, eléri a mellkast és a nyakat… Az egész testem a fejem búbjáig bemerül a kellemes, puha melegbe.
Érzem és elképzelem, ahogy a Föld középpontjából a lábaimon keresztül felemelkedik két széles energianyaláb. Az energianyalábok áthaladnak az izmokon, a csontokon, felemelkednek a derekamig, majd összetalálkoznak a gerincoszlopban és ott folytatják felfelé az útjukat. Érzem, ahogy a széles energianyaláb átmegy a nyakamon és a fejem búbján keresztül felmegy a magas égbe, a nyitott világűrbe. Egyesül a Kozmikus Világegyetem energiagenerátorával, a Mennyei Atyával. Lassan felállok, talpaim szilárdan állnak a talajon, széles terpeszbe teszem a lábaimat, elképzelem, ahogy a karjaim felemelkednek… és a karjaim felfelé fordított tenyérrel emelkednek fel… és én az éghez nyújtózkodom… tenyereimmel tartom az eget… a felső teret… Érzem, ahogy a Földanyától, a Földanya központjától a lábaimon keresztül áramlik a Föld sűrű energiája. A két földi energianyaláb a hasam tájékán metszi egymást, ott, ahol a köldököm van. Lélegzem… felfelé irányítom ezt az energiát: a bal lábon át a jobb karba emelkedik az energia. Lélegzem, felfelé irányítom ezt az energiát, a jobb lábon át a bal karba emelkedik az energia… A földi, sűrű energia a tenyereimen áthaladva emelkedik fel. Kellemes meleget érzek, kellemes tűszúrásokat, bizsergést… A földi energiával szemben halad a világmindenség kozmikus energiája. Lélegzem… és a két energia áramlás, a Kozmikus és a Földi energia egymásba fonódik, egységes egybe, és eltölti a testem minden sejtjét.
Köszönöm neked, Földanya, köszönöm neked bölcs Világmindenség. Létrejött bennem a tiszta, világos életenergia keresztje. Minden sejtem a Szeretet és a Hála fényével világít.
Én valóban nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok. (Szünet).
Gondolatban elzárom ezeket az energianyalábokat. Feltöltődtem tiszta életenergiával. Helyreállítottam a saját energia-tartalékaimat. Kész vagyok cselekedni. Most ki kell dolgozni a cselekvési tervet, nyugodtan… gondolkodj… Igen, most már el tudom fogadni a kihívást, állok elébe bármilyen kihívásnak. Én felkészültem! Te jó fej vagy! Lassan belélegzem… hirtelen kilégzés… Működik! … Kitűnő! … Kézbe tudtam venni magamat és most minden a kezemben van, minden engedelmeskedik nekem. Összeszedett, kiegyensúlyozott, energikus vagyok, határozottan cselekszem, összhangban, ésszerűen!
Jó programozást! Jó egészséget!
Bartha Ferenc mérnök,
MAG közösség
