A naspolya szedésével gyakran megvárják az első fagyokat, mert akkor lesz édes, amikor megcsípi a dér. Általában október végén, november elején szüretelik, de ekkor még a húsa még kemény, krémszínű és tulajdonképpen ehetetlen. Ezért a gyümölcsöt száraz, szellős helyen (például padláson), szekrény tetején kiterítve, nem rétegezve, tovább kell érlelni, hogy a húsa megpuhuljon. A fogyasztásra kész naspolya húsa barna, a héja vékony és könnyen leválik.
A naspolya az alma, a birsalma és a körte rokona. Mutatós lomkoronája miatt gyakran ültetik parkokba, kertekbe dísznek. Bár a meleget kedveli, nagyon jól tűri a hideg teleket is. Májusban kezd virágozni, a gömbölyű gyümölcs ősz végére érik be.
A gyümölcshúsnak magas a C-vitamin-, B- és E-vitamin-, vas-, kalcium-, kálium-, mangán- és cinktartalma, emellett rengeteg benne a pektin, ami segíti az anyagcserét, és szinten tartja a koleszterint. A naspolya magja is felhasználható, a belőle készült főzet vesekő hajtására alkalmas.
Az érett gyümölcs héja könnyen leszedhető, így hozzáférhetünk a naspolya lágy húsához, nyersen így fogyasztható, de magas pektintartalmának köszönhetően készíthetünk belőle lekvárt, zselét, a birsalmához hasonlóan sajtot, gyümölcslevet, befőtteket is.
