Milyen gyorsan ítélsz meg egy embert a külseje alapján? Egy perc, vagy kevesebb? Találtunk tíz olyan történetet, amelyek azt bizonyítják: nem érdemes azonnal ítélkezni senki felett és igenis, az első benyomás alapján alkotott kép lehet téves is!
1.
A csoportunkban van egy diák, aki mindenkit messziről méreget, de ő maga nem barátkozik senkivel, afféle magányos farkas. A többiek emiatt elítélik őt, de őt nem érdekli. Egy nap, amikor hazafelé tartottam az egyetemről, megláttam őt a földön ülve, ahogy magában mormolt valamit. Könnyes volt a szeme. Kiderült, hogy egy cicát elütött az autó. Együtt segítettünk neki, elvittük az állatkórházba, mindent kifizettünk, majd a gyógyulása után haza is tértünk vele. A cica gazdára talált, én pedig egy barátra. Ennek már két éve, és én azóta sem találkoztam nála jobb emberrel. Egy életre megtanultam: nem szabad másokat az alapján megítélni, hogy hogy néznek ki vagy mit gondolnak róla mások, mert óriási hibát követhetünk el!
2.
Egyszer elveszítettem a pénztárcámat, benne az összes iratommal (útlevél, jogosítvány, stb). Otthon azon gondolkodtam, mennyi tetemes időbe fog telni, mire mindent újra megcsináltatok. Hirtelen valaki kopogott az ajtómon. A küszöbön egy hajléktalan állt, kezében a pénztárcámmal. Azt mondta, hogy az ismerősei találták meg, akik szintén hajléktalanok, de mivel alig volt a tárcában készpénz, ki akarták dobni. Ő fizetett nekik néhány dollárt a pénztárcáért és visszahozta nekem. Megköszöntem és adtam neki 50 dollárt. Alfredo (azt mondta, így hívják) igazán értékes ember.
3.
A múltkor nagyon fáradt voltam, amikor hazaértem. Kinyitottam a kádcsapot, hogy megfürödjek, mialatt elrendeztem a szobámat. Annyira koncentráltam a rendrakásra, hogy nem vettem észre, hogy a víz már rég kifolyt a kádból és jó nagy 'áradást' okozott. 'Te jó ég' - gondoltam. 'Eggyel alattam egy iroda van! Mit fognak szólni a beázott tető miatt?...' Másnap, amikor hazaértem, egy cetlit találtam az ajtómon: 'Köszönjük a beázást! A felújítás jó sokáig eltart, a biztosító pedig kifizeti a szabadságunkat!'
4.
Imádom a veszélyes kutyafajtákat. Van is egy pitbullom. Régen nagyvárosban éltem és mindig gondom volt a szomszédokkal. A kutyám itta meg mindennek a levét: a gyerekeknek azt mondták, megharapja őket, ha közel mennek hozzá. Egy szép napon egy ötéves forma kislány odajött hozzánk és megkérdezte, megsimogathatja-e a kutyámat. Csillogtak a szemei, ahogy a kutyához ért. Fülénél fogva húzta, ráült a hátára... Onnantól a szomszédok sem panaszkodtak ránk és némelyikük még oda is jött, hogy megsimogassa. Ez a kis angyal az egész szomszédságnak megtanította, hogy ne ítéljen elsőre.
5.
Mindig, amikor a boltba megyek, látok a parkolóban egy tizenöt év körüli, szegény sorból származó lányt. Nem pénzt kéreget, csak a segítségét ajánlja fel: odaviszi a nehéz szatyrokat az autóhoz, visszatolja a bevásárlókocsit, mindezekért pedig kap egy kis aprót. A múltkor előttem állt a sorban a pénztárnál. A parkolóban megkeresett kis pénzéből kenyeret, tejet, kolbászt vett, na meg egy Kinder tojást. Ez meghatott: a kislány csak enni szeretne. A visszajárómból adtam neki 5 eurót, majd vásároltam neki egy szatyor élelmet. Egyértelmű volt, hogy tiszta lelkű lány. A nehéz sorsa ellenére, mindig mindenkivel tisztelettudó és mosolygós volt. Sajnáltam őt.
6.
Elég rikítós narancssárgára szoktam festeni a hajamat. Nekem így tetszik. Sokan mondják, hogy ez nem természetes, hogy válasszak normális hajszínt, bla-bla-bla... Egy szép napon épp a pénztárnál álltam a szupermarketben, amikor kiszúrtam, hogy a biztonsági őr engem néz hosszan és figyelmesen. Pocakos, kopasz, harminc év körüli férfi volt. Amikor kiálltam a sorból, hogy a dolgaimat szatyorba pakoljam, odajött hozzám és azt mondta: 'Kislány, gyönyörű narancssárga hajad van, csodásan áll neked, már messziről észre lehet venni. Még sosem láttam olyan szép lányt, mint te!' A megrendültségtől teljesen lefagytam, megköszöntem a kedves szavakat és egész hazafelé mosolyogtam magamban. Milyen kellemes érzés volt!
7.
Egy nap az autóm egyik gumija elég lapos lett reggelre, de már munkába indultam, ráadásul késésben voltam és így nem volt időm elmenni felfújatni. A nap vége felé láttam az iroda ablakából, hogy egy férfi ólálkodik a kocsim körül. A kezében egy darab papírt tartott. Felírt rá valamit és elment, a papírt pedig a szélvédőmön hagyta. 'Remek' - gondoltam. 'Még egy büntetést is kapok ma.' De nap végén, amikor elolvastam a papíron lévő szöveget, rájöttem, hogy egész másról van szó. Az írás ez volt: 'Kedves vezető! Az egyik gumija lapos. Talán nem vette észre és így ül autóba, ezért hagyom itt ezt a papírt, mert ezt biztosan észreveszi. A közúti ellenőrzés mindig a gumikkal kezdődik. Jó utat kívánok!'
8.
Egy autósiskolában tanultam és a csoportban volt egy 69 éves nő. Nagyon kedves hölgy volt, tanárnőként dolgozott, de a kora miatt már nem volt túl könnyű számára a tanulás. Többször is megkérdeztük tőle, miért épp most kezdett el autóvezetést tanulni, de ő kikerülte a témát. Elérkezett a vizsga napja és mindenkinek elegendő pontot kellett szereznie, hogy megkapja a jogosítványt. Beléptünk a terembe, hogy teljesítsük az elméleti vizsgát. A vizsgáztató odament a hölgyhöz és megkérdezte: 'Ön egy kicsit idős már. Miért van szüksége jogosítványra?' Ő végül válaszolt: 'Tavaly a férjem lerokkant és soha többé nem fog tudni vezetni. Falun élünk, én pedig a közeli város boltjában dolgozom. Minden nap 15 kilométert gyalogolok, hogy beérjek a munkába, de a lábam már nem olyan, mint 5-10 éve volt. Tudja, otthon van egy öreg Renault-unk.' A vizsgáztató azt kérdezte: 'Ezek szerint, csak azért van szüksége a jogosítványra, hogy a munkahelyére bejárjon? Sosem fog a belvárosban vezetni?' Mire a hölgy: 'Dehogy, mit csinálnék én ott? Túl nagy a forgalom!' A vizsgáztató kézen fogta őt és azt mondta: 'Jöjjön velem'. Soha többé nem láttuk. Később a vizsgáztató azt mesélte, hogy a hölgy sikeres vizsgát tett és boldogan tért haza.
9.
Mindenórás kismama vagyok. A múltkor csöngetett az egyik fura szomszédunk, egy nő, és adott három szatyor gyerekruhát. Azt mondta, hogy a szomszéd tömbből küldi nekem egy fiatal pár, amikor látták, hogy mekkora hasam van. Tudtam én, hogy nagyon kedves szomszédaink vannak! Imádom ezt a várost! Azért egy kicsit még meg vagyok lepve...
10.
Aznap a férjem későn ért haza egy üzleti útról. Úgy döntöttem, főzök neki egy finom vacsorát. Elmentem a boltba és megvettem a hozzávalókat. Péntek este volt, egy téli este. Az utca sötét volt, tele furcsa alakokkal és részegekkel. Cipeltem a nehéz szatyrokat, a kezem lefagyott. Ekkor egy melegítőnadrágos, baseballsapkás alak elém állt és azt mondta: 'Add ide a szatyrokat'. Első pillanatban azt hittem, ki akarnak rabolni. Zavarodottan, remegő hangon válaszoltam: 'Nem'. A férfi ekkor még fenyegetőbbnek tűnt: 'Hagyd ezt a férfiakra.' Majd ezzel a mondattal vette ki a szatyrot a kezemből: 'Hol laksz? Hova vigyem a szatyrokat?' 'Arrafelé' - mondtam megfagyva, a lakásunk felé mutatva. Ő csendben elvitte a szatyrokat a bejáratig. Letette az ajtóba: 'Innentől te viszed!' Majd elment. Ez a jóember leszámolt a sztereotípiáimmal. Még a furcsa kinézetű fiatalok között is lehetnek jószándékú emberek!
Oszd meg te is! Köszönjük!
