A háziállatok egészséges ösztönei - már ami a táplálkozást illeti - teljesen elvesztek. Az emberiséggel sorsközösséget alkotva bajaik is hasonlítani kezdenek. Az ilyen szoros együttélésben, ahol az ételek ugyanazoktól a gyártóktól származnak és ugyanabban a ritmusban fogyasztják el, ott a bajok is hasonlítani kezdenek egymásra. A kutya és gazdája ugyanabban a civilizációs betegségben szenved: ízületi megbetegedésben, cukorbajban, ekcémában, allergiákban - és ugyanazokban a betegségekben hal meg. Egy bonni zoológus közel 10000 kutya halálesetének kiértékelése után érdekes párhuzamot talált: halálokként a rák a kutyák 27,3 %-ánál, az emberek 24 %-ánál figyelhető meg.
A legtöbbet szegény állatok a túlsúlytól szenvednek. A felnőtt kutyák közel 2/3-a kövér. Ez nem véletlen.
Rafinált aromák bekeverésével elérik, hogy az állatok a normál házikoszt helyett inkább a tápokat választják. A műízekre szükség van! Hiszen el kell fedniük, hogy a gyártó takarékoskodott az alapanyaggal. „Az aromák a legolcsóbb takarmányok kétes ízét is hatásosan álcázzák" - hirdeti egy amerikai takarmányaromákat gyártó cég.
Az állatbarát gazdik rendszerint messzemenően elítélik az ipari kíntartást. Drága eledeleket vesznek kedvencüknek, és nem akarják tudomásul venni, hogy ezeknek ugyanazok az előállítóik, mint a tömegállatok tömegtakarmányának.
A laborízeknek van egy nagy előnyük: a tenyészetekben élő állatoknak halomnyi gyógyszert kell megenni ahhoz, hogy a tömegistállókban előforduló nagyszámú kórokozóknak ellen tudjanak állni. A keserű gyógyszereket a jószágok visszautasítanák, ha nem lennének valamilyen ízzel álcázva.
A halak - gondolhatnánk - egészséges körülmények között, természetes közegükben, azaz a vízben élnek. A tenyészetekben azonban olyan tömegben vannak összezárva, hogy egy-egy betegség hatalmas állományokat pusztíthatna el. Ennek elejét kell venni! Például a lazacokat antibiotikum koktéllal kezelik. Csak így lehet a parazitáktól megvédeni a lazacot, amely a tömegtenyésztésben a „tenger disznajává" változott.
A sertésekről nemrég kiderült, hogy odáig vannak az eperért. Bocsánat: az eperaromáért. A műeperrel ízesített tápból minden sertés többet fogyaszt - tehát gyorsabban hízik.
Az ízek sokféleségének köszönhetően a tömegól-lakóknak nem kell mindig ugyanazt az egyhangú tápot enni. Tucatnyi keverék közül lehet választani, például sárgabarack, őszibarack, kókusz, karamell, borsmenta, málna ízűt. De létezik lovaknak széna ízesítés, sertéseknek szarvasgomba íz, a macskáknak egér aroma, a tyúkoknak giliszta íz. Utóbbiak különösen figyelemre méltó újítások, főként abból a szempontból, ami az eredeti ízének feltehetően bonyolult vizsgálatát illeti.
Az állateledel, és -táp gyártóknak hatalmas piaci igényeket kell kielégíteni, ami természetesen óriási haszonnal jár. A fejlődés töretlenségét hatásos reklámkampányok biztosítják. És már most tudják, mi a jövő - az általuk gerjesztett problémákra fognak megoldásokat kínálni. Megjelennek a diétás eledelek, az allergiás állatoknak szánt különlegességek, és persze a multivitaminok a legyengült szervezet erősítésére.
Már létezik szőrjavító a kutyáknak, amely nemcsak egészségessé, fényessé teszi a szőrt, hanem a koleszterin szintet is csökkenti. Van antistressz-szer kutyának, macskának, madárnak, stb. Még a halak, teknősök, házipatkányok is kapnak „különleges élethelyzetekben" némi erősítést.
A lehetőségek egyelőre korlátlannak tűnnek.
(Cikkünkhöz „A leves hazudik" című könyv ide vonatkozó fejezetében leírtakat is felhasználtuk.)
