Egy januári napon vettem észre, hogy egy aprócska egér beleesett a tóba a jeges falról. Kétségbeesetten kapálózott és próbált kiúszni a partra, de a hullámok nagyon erősek voltak...

Ez a kisegér a köves tómeder oldaláról belepottyant a hideg vízbe. 

 

Próbált visszamászni a falon, de mindhiába. 

Nyitott szájjal próbált levegőért kapkodni úszás közben, kitartóan kapálózott a lábaival.

A hullámok ellenére nagy nehezen kievickélt a partra.

Mozdulni sem bírt a kimerültségtől, csak feküdt ott és pihent.

Attól féltem, hogy a kutyák rátámadnak, ezért felemeltem. 

Annyira fáradt volt, hogy nem bírt elmenekülni sem. Letettem egy biztonságos helyre, de nem mozdult.

Aggódtam, hogy át fog fagyni, ezért a kesztyűim segítségével próbáltam melegen tartani.

10-15 perccel később elkezdett mozgolódni, ezért szétnyitottam a kesztyűket, hogy a nap sugarai megszárítsák a bundáját.

Kis idő elteltével helyrejött az apró teremtményt, ezért útjára bocsátottam egy farönknél, ami alatt el tud bújni.