– Mit jelent az ayurveda egy indiai embernek, és mit egy európainak?
– Az ayurveda a hagyományos kultúrában felnőtt indiai számára magát az életvitelt jelenti, azt, hogyan éljen, hogyan gondolkodjon, hogyan táplálkozzon. Az európai emberek számára egyelőre csak kuriózum, egy érdekes terápia. Akik kipróbálták, ellenben meg vannak győződve sikerességéről. Ehhez persze nem árt – ha gyógyításra alkalmazzuk – az európai gyógyászat ismerete.
– Hogyan kapcsolódik össze szakmailag a keleti (tradicionális) és nyugati (modern) orvostudomány?
– Az ayurveda jól kiegészíti a nyugati gyógyászatot. Mindkettő a betegről szól, de míg a nyugati orvosi szemlélet analitikus, az ayurveda az összefüggéseket keresi és alkalmazza.
– Tudománynak tekinthető-e ez a keleti gyógyászat?
– A modern nyugati tudomány képviselői – minthogy szakirodalmát nem ismerik, gyakran a nem bizonyított tudományok közé sorolják. Az ayurveda módszertana megegyezik a tudományos módszertannal, megfigyelés, dokumentálás, elemzés, ellenőrzés. Következtetéseiben nem mindig egyezik meg a nyugati orvostudománnyal, de ez nem a tudománytalanság bizonyítéka. Szemlélete miatt a nyugati stílusú kérdésekre nem ad választ, de ma már a modern nyugati tudomány is vitatja az alkalmazott statisztikai módszereket. Mind Indiában, de Indián kívül is sok tudományos műhely foglalkozik vele, kiterjedt szakirodalommal rendelkezik.
– Ön szerint miben kéne még fejlődnie az ayurvedikus oktatásnak itthon, milyen jövőképet jósol neki?
– Magyarországon az elmúlt években az ayurveda területén jelentős fejlődés zajlott le. Két egyetemen tanítjuk, Debrecenben tanszéke van, s pár éven belül átadják a nemzetközi ayurveda kutató központot. Ha a postgraduális képzés elindul, hazai képzett szakemberek is rendelkezésre állnak.
– Ön hogyan találkozott vele es miért döntött emellett?
– Engem az orvosi egyetem elvégzése után kezdett érdekelni, hogy vajon valóban hatásos-e az alternatív gyógyászat, s ha igen miért, hogyan lehet integrálni ezt a két módszert. Először fitoterápiával foglalkoztam, majd akupunktúrával, végül az Ayurveda mellett döntöttem, s ezt találtam a legkomplexebb gyógyászati ágnak. Az Ayurveda logikus, érthető szemléletű élettudomány. Tartalmaz történelmi, filozófiai, teológiai, biológiai, pszichológiai, fiziológiai, gyógyászati elemeket egyaránt. Mindegyikre szükség van, hisz az ember olyan biológiai lény, amely szociális környezetben fejlett gondolkodási képességekkel bír.
– Milyen ayurvedikus terápia típusokat alkalmaznak általában hazánkban?
– Komplett ayurveda terápia (ayurveda orvosi vizsgálat, testtípus meghatározás, pancsakarma, rasyana, életmód-, dieto-, gyógyszeres, mentális terápia) nyugati orvosi felügyelettel jelenleg három helyen érhető el Magyarországon. Ayurveda masszázs szalonok nagy számban találhatóak, de nem komplett terápiát, hanem közérzetjavító szolgáltatást nyújtanak. A jóga centrumok mozgás és - jobb esetben – meditációs lehetőséget biztosítanak.
– Mi várható el az ayurvédikus készítmények szedésétől és mi nem?
– A gyógynövények a gyógyszerekhez hasonlóan biokémiai mechanizmus útján hatnak, csak míg a gyógyszer – ennek köszönhető erős hatása – egy célreceptorhoz kötődik, addig a gyógynövény számtalan, kisebb koncentrációjú szinergista alkotórészek miatt a szervezetben szélesebb hatásspektrummal bírnak. A gyógynövény terápiában az „egy tabletta-hatás” ritkán tapasztalható, tartós (gyakran 3 hónap) kezelés vezet eredményre. Például az Arjuna pozitiv inotrop (szív összehúzódást támogató) hatása mellett csökkenti a koleszterin szintet és stresszoldó hatással rendelkezik. Ez gyakorlatilag három kezelési pont egy coronaria betegség esetében.
– Mikor érdemes egy betegnek ezt a módszert választania?
– Az ayurveda egyik nagy előnye, hogy a betegséget folyamatnak tartja, amelynek vannak korai, általános tünetei, s ha ezt nem korrigáljuk, alakul ki az európai gyógyászat által is ismert betegség. A másik a személyiségtípus ismerete, így sok esetben a betegségként megélt sajátosság nem más, mint az adott személyiségtípus tartozéka. S nem kell hangsúlyozni, hogy más a pszichés megélése a „nem megszüntethető betegségnek”, mint az „ilyen vagyok” szemléletnek. Jellemző például a vata típus székrekedése, szárazsága, mentális problémái, amelyek a típus jellemzői, s életmódváltással (étkezés, gondolkodás, napirend) módosíthatóak. A betegség megléte esetén a belső egyensúly helyreállításával, az anyagcsere javításával jelentős eredményeket lehet elérni.