Az egészségünkre káros hatással vannak - állítják a szakértők, és óvva intenek a fogyasztásuktól. Azonban ezek az információk csak a legritkább esetben jutnak el a fogyasztókhoz.

Mikrós pattogatott kukorica
Olga Naidenko, az Environmental Working Group amerikai civil szervezet vezető kutatója szerint a csomagolásban lévő különböző vegyszerek miatt nem érdemes mikrós kukoricát pattogtatni. A PFOC például terméketlenné tesz, kutatások szerint és rákot is okoz. A vegyszer gyártói már meg is ígérték, hogy 2015-ig kivezetik a használatból. A mikrózással a méreg beivódik a kukoricába, s elfogyasztva évekig halmozódik a szervezetben. Pedig nem olyan nehéz elkerülni: pattogtassuk a kukoricát a tűzhelyen, fedő alatt.

paradicsomkonzerv-ok

Dobozos paradicsomkonzerv
Fredrick Vom Saal, a Michigani Egyetemen kutatja a biszfenol-A hatását az emberei szervezetre. Ez az elterjedt műanyag a konzervdobozok belső bélésében van. Szerkezetében nagyon hasonlít az ösztrogénre, ezért összezavarja a szervezet hormonháztartását, szaporodási problémákat, szívbetegséget, cukorbetegséget és akár túlsúlyt is okozva. A paradicsom savassága ezt az anyagot kioldja a dobozból, ezért a kutató szerint érdemes elkerülni. Ő inkább üveges paradicsomkonzervet vesz.

Tápos marhahús
Joel Salatin állattartással foglalkozik, de több könyvet is írt a fenntartható gazdálkodásról. Nem enné meg a marhahúst, ha nem legeltetett marháról van szó. Amikor a gazdák különböző kukorica- és szójaalapú tápokkal hizlalják az állatokat a vágósúly gyorsabb elérése érdekében, nem számolnak azzal: a vevők sokkal kevésbé tápláló húst kapnak, mint ez egy hatósági vizsgálatból is kiderült. Salatin szerint hagyományosan legeltetett marhát érdemes csak venni.

burgonya

Nem bio krumpli
Jeffrey Moyer agrár kutató, és sosem enne olyan burgonyát, amit ipari módszerekkel termesztettek. Ugyanis a gyökér- és gumószöldségek felszívják a talajban lévő növényirtókat, rovarirtókat, gombák elleni készítményeket. Több krumpli-termesztő is osztja a véleményét: sosem ennék meg a saját krumplijukat, mivel tudják, mit tesznek rá. Maguknak inkább külön termesztenek burgonyát, kisebb hozammal, de kevesebb vegyszerrel.
A krumplit szinte folyamatosan permetezik a gombák ellen, majd úgy takarítják be, hogy a növény zöld részét szándékosan elölik egy gyomirtóval. Sok esetben utána még a kicsírázás ellen hormonokkal is kezelik. (Nálunk nem mindig, szerencsére.) A krumpli megmosása vagy megpucolása a vegyi koktél elkerüléséhez kevés.

lazac

Tenyésztett lazac
Dr. David Carpenter kutató már tudományos lapokban is írt a halakban felhalmozódó vegyszerekről. Szerinte a természet nem arra teremtette a lazacot, hogy egymás hegyén-hátán éljenek kis zárt medencékben, szóját, csirketrágyát és porított csirketollat egyenek. Ennek eredményeként a halakban mindenféle rákkeltő anyagok halmozódnak fel és még kevesebb is bennük a D-vitamin. Van viszont jó sok antibiotikum.
A legrosszabbnak ilyen szempontból az észak-európai halgazdaságok bizonyultak. A halak olyan szennyezettek, hogy félévente egy halvacsora elfogyasztásánál többet nem ajánl a kutató – hacsak nem vad alaszkai lazacról van szó.

Hormonkezelt tehenektől származó tej
Rick North rákkutató csak biztos forrásból fogyasztana tejet. Ugyanis a legtöbb nagygazdaságban növekedési hormonokkal kezelik a tejelő teheneket a hozam fokozása érdekében. Mellesleg tőgyfertőzésekhez is vezet, s felhalmozódik a tejben egy inzulinszerű növekedésserkentő.
Még nem teljesen egyértelmű, de nagyon úgy tűnik, hogy ezt az anyagot az emberi emésztés nem vagy csak részben bontja le, s emiatt rákkeltő lehet.

Erjesztetlen GMO-szója
Michael Harris biotechnológus több génkezelt élelmiszer előállításával is foglalkozott, s számos gyógyszeripari céget vezetett. Mégis igyekezne bioszóját találni. Ez persze nem könnyű, hiszen a világ szójatermésének 90 százaléka ma már génkezelt. Szerinte az a legnagyobb baj, ha a szójabab erjesztetlen – például a szójatejben – mert ilyenkor a szójában található természetes hormonszerű vegyületek rákkeltőek lehetnek, és még butítanak is.