Különleges kincskeresésen vehet részt az, aki ellátogat a budapesti Bijó Öngyógyító Központba. A „felfedezőtúra” célja a legértékesebb kincsek: az egészség és az önmegismerés meglelése.
- Miért van jelentősége az önismeretnek a betegségek gyógyításában?
- Erre a kérdésre felelvén, egy bölcstől, Szókratésztől idéznék, aki már több mint 2000 éve is tudta, hogy „a test egyik betegsége sem választható el a lélektől” – meséli Som Anita a Bijó Öngyógyító Központ ügyvezetője.
Holisztikus szemléletű öngyógyító központunk a test-lélek-szellem egységében törekszik a harmónia kialakítására. Az egészséget a lehető legtöbb oldalról szeretnénk támogatni, ezért a mozgástól kezdve, a masszírozáson, lelki és spirituális fejlődésen keresztül az energetikai kezelésekig a legkülönfélébb gyógymódok közül lehet választani, így mindenki megtalálhatja a hozzá legközelebb álló terápiát. Az érzelmi blokkok feloldásában kineziológia, családállítás, coaching jelenthet segítséget. Feltöltődhetnek, megfiatalodhatnak vagy megkönnyebbülhetnek a vendégek. A lehetőség kapuja nyitva áll mindenki előtt, hogy elinduljon igazi önmaga felé.
- Miben különbözik a hagyományos orvoslástól az általatok képviselt alternatív gyógyászat?
- Abban hiszünk, hogy megfelelő külső segítséggel, mindenki meggyógyíthatja saját magát, hiszen ismerjük a mondást: „Nincsen gyógyíthatatlan betegség, csak gyógyíthatatlan beteg”.
A természetgyógyászok és az alternatív terápiát alkalmazók az adott betegség vagy tünet mélyebb szinten lévő okát, és annak megértését helyezik előtérbe. Ezen okok tudatosítása, megélése és elengedése során gyógyulhat meg a vendég, miközben mintegy „mellékhatásként” eltűnhetnek fájdalmai és a tünetei.
- Erre utal a központ „Öngyógyító” elnevezése is?
- Egy betegség vagy tünet megjelenése nem „átok”, hanem egy intő jel, a testünk „beszéde”, ami azt mutatja meg, hogy mi az, amin az embernek változtatnia kell. Néhány évvel ezelőtt egy kedves barátom nem bírta abbahagyni a munkát, napi 14 órát dolgozott, keveset aludt, nem törődve teste apró jelzéseivel. Fél évig tartotta az iramot, amikor egy súlyos betegséget diagnosztizáltak nála, ami ágyhoz kötötte. Így már kénytelen volt abbahagyni azt a túlhajszolt életet, amit addig élt. Szerencsére a különböző terápiák és gyógykezelések során megértette rossz szokása okát, kényszeres megfelelni vágyását. Ma már gyógyultan, kiegyensúlyozottan él.
