Indonézia, Szumátra, Jáva szigetén terem az igazi kávébab, amit nem emberek, hanem egy cibetmacskaféle, a maláj pálmasodró szüretel le. A bundás jószág csak a legízletesebb terméseket harapja le az ágakról. A kávészemek aztán végighaladtak az emlős emésztőrendszerén, végül bogyók formájában távozik onnan. Ezután az élelmes kávétermelő munkások összeszedik a salakanyagnak tűnő kincset, lemossák, enyhén megpörkölik, és kilóját nagyjából ezer amerikai dollárért dobják piacra.
A világ egyik legdrágább és legegzotikusabb kávéja a Nagy-Szunda szigetekről származik. Furcsa történetét már a neve is jelzi: a „Kopi” indonéz nyelven kávét jelent, a „Luwak” pedig a közönséges pálmasodró neve.
A pálmasodró nyersen fogyasztja el a kávébabot, amikor az még vörös színű. Csak a puha héját emészti meg; a többi áthalad bélrendszerén, majd az állat kiüríti. A különleges kávészemeket kereső dolgozók kézzel válogatják ki az aranyat érő végterméket az ürülékből.
A Kopi Luwak rajongói szerint ez a nem túl szalonképes, ám annál természetesebb gyártási folyamat adja a kávé különleges zamatát. Egy kiló ebből az indonéz csodából 1320 dollárba kerül, és ahol lefőzve kaphatunk ilyen különlegességet, ott egy csésze Kopi Luwak ára minimum 50 dollár.
A világhír egy Mark Mountanous nevezetű kávéforgalmazónak köszönhető, aki Jáva szigetén járva vette a bátorságot, és belekóstolt a helyi specialitásba. A világ legkomplexebb kávéjaként jellemezte a kávét, melyet a cibetmacska emésztőrendszerében végbemenő természetes folyamatnak tulajdonít.
A világ legexkluzívabb kávéfajtájáról csupán néhány száz kiló készül évente. Ennek nagy részét Japán vásárolja fel
Egy kanadai élelmiszerkutató utánajárt, miként lehetne más módon előállítani a világ legdrágább kávéját.
Azt tapasztalta, hogy az emésztés során darabokra töredeznek a kávészemekben található fehérjék, ami jelentősen hozzájárul a kávé ízminőségéhez. Más fehérjék pedig teljesen kioldódnak a szemekből, így csökken azok keserűsége.
Azt is felismerte, hogy az állatok bélrendszerében lezajló folyamat lényegében megegyezik a kávé úgynevezett nedves feldolgozása során ismétlődő enzimatikus emésztéssel. Ráadásul mind a természetes, mind a mesterséges feldolgozásban ugyanolyan tejsavas baktérium vesz részt.
A kutató biztos abban, hogy mesterségesen is tökéletes Kopi Luwakot lehetne előállítani, azonban mégsem valószínű, hogy erre sor kerül. A Kopi Luwak ugyanis éppen azért adható el olyan drágán, mert a vásárlóknak fontos az a momentum, hogy italuk megjárta már egy macska alfelét is.
