1. Táplálkozás
Számos megfigyelést végeztek a táplálkozás és az öregedés összefüggésével kapcsolatban. Nagyon meghatározó az a kísérlet, melynek során az egy állatfajba tartozó egyedeknél az egyik csoport magas fehérje-, de alacsony szénhidráttartalmú étrenden élt, a másik pedig alacsony fehérje-, de magas szénhidráttartalmú étrenden. Ha sok volt a fehérje- és kevés a természetes szénhidrátbevitel, akkor felgyorsult az öregedési folyamat, és az így táplált állatok előbb haltak meg. Viszont ha kevés volt a fehérje-, de sok a természetes szénhidrátbevitel, hosszabb ideig éltek az állatok.
Ha összehasonlítjuk az embereknél a vegyes étrendet és a növényi étrendet, akkor ugyanezt a különbséget találhatjuk: a vegyes étrendnek magas a fehérjetartalma, de kevés természetes szénhidrátot tartalmaz, míg a növényi, vegetáriánus étrendnél (mely életmódot választók hosszabb ideig élnek) kevesebb fehérje kerül a szervezetbe, ellenben sok természetes szénhidrát, főleg a frissen, nyersen fogyasztott gyümölcsökből.
Az öregedés két szempontból is összefügg a táplálkozással. Egyrészt a táplálékból olyan anyagcsere-melléktermékek halmozódnak fel a szervezetben, amelyek gyorsítják az öregedést. A másik ok a szabad gyökök keletkezése: ha valaki egészségesen táplálkozik, odafigyel arra, hogy sok nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasszon, próbálja kerülni az állati eredetű ételeket, akkor egyrészt kevesebb mérgező hatású anyagcseretermék keletkezik a szervezetében, másrészt a gyümölcsökben és a zöldségekben lévő antioxidánsok megakadályozzák a szabad gyökök képződését. Ilyen antioxidáns pl. a C-vitamin, az E-vitamin vagy a szelén. Amikor hővel kezeljük a zöldségeket, akkor az antioxidánsok nagy része elpusztul, és a főtt ételnek nem olyan a hatása, mintha azt a zöldséget nyersen fogyasztottuk volna el.
Szintén fiatalító hatása van a táplálék megvonásának, vagyis a böjtnek. Először állatoknál figyelték meg, méghozzá tyúkoknál, hogy ha egyszer vagy kétszer a héten csak folyadékot kaptak, akkor ezek a böjtöltetett tyúkok kétszer hosszabb ideig éltek, mint azok, amelyek reggeltől estig ehettek.
2. Testmozgás
A megfigyelések szerint a testmozgás közvetlenül nem hat ki az öregedési folyamatokra, viszont a főként idős korban megjelenő betegségek közül sok mozgással megelőzhető. Ide tartozik például a szívroham vagy a nem inzulinfüggő cukorbetegség, a csontritkulás és a magas vérnyomás is. A mozgásra azt mondhatnánk, hogy nem az élettartamot növeli meg, hanem az életminőséget, azáltal hogy sok betegség (főleg szív- és érrendszeri betegségek) kialakulását megakadályozza, illetve késlelteti.
3. Fény
A gerontológusok a fénnyel kapcsolatban is végeztek állatkísérleteket. Azok az állatok, akik folyamatosan fénynek voltak kitéve, gyorsabban öregedtek. A melatonin egy fiatalító hormon, amit a tobozmirigy csak sötétben tud termelni. Ezért is egészségtelen felkapcsolt lámpa mellett aludni.
Ide tartozik még az egészséges alvás-ébrenlét ciklus is. Ha valaki nappal alszik és este dolgozik, azzal felgyorsítja az öregedését, ugyanis a tobozmirigy összezavarodik. Ezért törekedni kell az egészséges alvás-ébrenlét ciklusra, ami a természetgyógyászat tanítása szerint a következő: este 9 és 10 óra között kellene nyugovóra térni, és reggel 4–5 óra között felkelni. Főleg az éjfél előtti két óra nagyon fontos, ekkor tud a szervezet a legjobban regenerálódni, fiatalodni.
4. Stressz
Az ötödik tényező a stressz. Szintén állatoknál figyelték meg először, hogy ha folyamatosan stressznek vannak kitéve, akkor rohamosan öregednek. A stresszoldó hatású módszerek (relaxáció, meditáció, autogén tréning, kineziológia) bizonyos szempontból fiatalítanak is, hiszen hatásukra csökken a stresszhormonok szintje és az öregedési folyamat is lassul.
Minden népnek megvan a technikája arra, hogy hogyan tartsa kézben az egészségét. A svédek fiatalító szerként a csipkebogyót használják, a finneknél az egyik fiatalító módszer a rozs, a másik a szauna. Az orosz népi gyógyászatban négy dolgot vetnek be az öregedés ellen: a fokhagymát, a vöröshagymát, a hajdinát és a virágport. Keleten is nagyon sok olyan szer ismert, ami hatékonynak bizonyult az öregedéssel szemben. Ilyen a ginseng, a különféle algák és tengeri növények, a szezámmag és a barnarizs.
5. Lelki háttér
Kutatásaik során a gerontológusok meglepve figyeltek fel rá, hogy milyen komolyan kihat az embernél az öregedési folyamatokra a pszichés állapot, az egyén életfelfogása, illetve az, hogy mit gondol magáról az öregedésről. Ártalmas hiedelem például az a felfogás, hogy az öregedés egy teljesen természetes, elkerülhetetlen, rossz folyamat, tehát nem jó megöregedni, az öregedés betegségekkel, szenvedéssel, testi-lelki károsodással jár, és az ember kiszolgáltatottá válik.
Azok az emberek, akiknél ezek az alaphiedelmek vagy felfogások nem alakultak ki, kevésbé öregednek. Az is lényeges, hogyan állunk a világhoz, hogyan viszonyulunk embertársainkhoz. Az önzetlenség például fiatalító hatást gyakorol a szervezetre, míg az egoizmus, az önzőség pszichoszomatikus alapon elősegíti, felgyorsítja az öregedési folyamatokat.
A kutatások szerint a genetikai adottságok által meghatározott élettartam helyes életmód és gondolkodásmód kialakításával akár 30 évvel meghosszabbítható. Több száz 90 és 100 év közötti embert vizsgáltak, akik bár 90 év felett voltak, mégis fiatalosan néztek ki, és nem volt semmilyen komolyabb betegségük. 5 olyan tényezőt találtak ezeknél a „fiatal öregeknél”, amely mindegyikükre egyaránt jellemző volt:
1. Örömüket lelik a napi tevékenységeikben, szívesen teszik azt, amit naponta végezniük kell.
2. Értelmesnek látják az életüket.
3. Úgy érzik, hogy elérték és elérik a legfontosabb céljaikat, célkitűzéseiket. Ebben az is benne foglaltatik, hogy vannak céljaik.
4. Pozitív énképpel rendelkeznek, értékesnek tartják magukat.
5. Derűlátó, optimista beállítottságú emberek.
Az egyik legfontosabb feladatunk az lenne, hogy végiggondoljuk, milyen hiedelmek, előítéletek, nézetek élnek bennünk az öregedéssel kapcsolatban, és felülbíráljuk őket. A szemléletbeli változást hamarosan fizikai változás is követi majd!
A fiatalodás kulcsa tehát az egészséges életmód mellett az öregedésről és az önmagunkról alkotott kép átalakításában is rejlik.
Váradi Tibor
