Dr. Ray Peat, egy hormonokkal foglalkozó fiziológus, kutatásai alapján azt állítja, hogy a telítetlen zsírsavakból álló étolajok gátolják a pajzsmirigy hormonkiválasztását, azok mozgását a keringési rendszerben, valamint a szöveti válaszreakciót ezekre a hormonokra.
További hátrány, hogy az étolajok telítetlen zsírsavai és az állati zsírokban található zsírsavak szerkezete már alacsony hőfokon megváltozik. Könnyen oxidálódnak és sejtkárosító anyagokká alakulnak.
A kókuszzsír oxidációs pontja ezzel szemben 198°C, a növényi olajok közül a legmagasabb. Ez azt jelenti, hogy hevítés esetén sem indít be káros oxidatív folyamatokat. Ennek a tulajdonságának köszönhető, hogy nem károsítja a sejteket és nem idéz elő kóros sejtburjánzást. Védi a májat is, mivel éppen a máj az, ami a leginkább károsodik az oxidálódott olajok sejtroncsoló hatása miatt. A májra tett kedvező hatása azért is fontos, mert a májban alakul át a T4 hormon T3-má. Ha elhagyjuk az étrendünkből a káros zsírsavakat tartalmazó étolajokat és az állati zsírokat, és helyettük rendszeresen fogyasztunk kókuszzsírt, az idővel képes lesz újjáépíteni a sejtmembránokat és növelni az enzimek előállítását, ami segíti a pajzsmirigyhormonok átalakulását a májban.
A kókuszzsír jótékony hatása a pajzsmirigy-gyulladásra
A pajzsmirigy-gyulladásnak többféle változata van, aszerint, hogy mi váltja ki. A gyulladás a pajzsmirigyhormon szintjének változását idézi elő. Először magas lesz (pajzsmirigy túlműködés), aztán pedig alacsony (pajzsmirigy alulműködés.) Van olyan pajzsmirigygyulladás amely súlyosabb, élethosszig tartó kezelést igényel, de van olyan is, ami néhány hónap alatt elmúlhat.
A legtöbb pajzsmirigygyulladást általában valamilyen vírusos vagy bakteriális fertőzés idézi elő. Mint tudjuk, bármilyen vírus vagy baktérium csak a legyengült immunrendszert támadhatja meg. Ezért a pajzsmirigygyulladás gyógyításánál kulcsfontosságú az immunrendszer fokozott erősítése.
A kókuszzsírban található zsírsavaknak mintegy 50%-a laurinsav, mely az anyatejben is megtalálható. A kisbabáknak, akiknek még nincs kialakult immunrendszerük, a laurinsav nyújt védelmet. A laurinsav az emberi szervezetben monolauránná alakul át, amelyet többek közt a herpesz, az influenza, a patogenetikus baktériumok, és más kórokozók elpusztítására használ fel.
A kókuszzsírban található közepes láncú zsírsavak gombaölő és antibakteriális hatását már régóta ismerik a kutatók. Az általuk inaktivált mikroorganizmusok közé tartoznak a baktériumok, élesztő-, és egyéb gombák, valamint burkolt vírusok. A kókuszzsír ezen kívül nyomelemekben és ásványi anyagokban is gazdag: tartalmaz magnéziumot, kálciumot, cinket és vasat.
Hogyan használható a kókuszzsír?
Stabil szerkezete miatt jól használható sütéshez, főzéshez. Helyettesíthető vele a vaj vagy margarin a szendvicsek és sütemények készítésénél. Mivel szobahőmérsékleten is szilárd, ezért nem kell hűtőszekrényben tartani. Emiatt azonban salátákra nem érdemes rátenni, ott inkább hidegen sajtolt magolajat célszerű alkalmazni.
Az egészség megőrzéséhez naponta legalább 15 gr kókuszzsír fogyasztása javasolt. Betegség esetén bátran növelhető az adag, mert nincs káros mellékhatása. (A szükséges mennyiséget a csecsemők által átlagosan elfogyasztott, anyatejben található laurinsav mennyiség alapján számolták ki.)