A kineziológia a test saját, veleszületett intelligenciájával működik együtt, kihasználva szervezetünk öngyógyító képességét. Önmagunkkal kapcsolatban a legmegbízhatóbb információforrás nem lehet más, mint saját magunk. A kineziológia kulcsot ad ehhez. A lényeg a tudatosság. Minél többet tudunk meg elménkről és testünkről, arról, hogy miként működnek és mi hasznos számukra, annál könnyebben teremthetjük meg azt az életet, amelyre vágyunk.
A szó a görög kinesisből (mozgás) ered, és szűkebb értelemben az izomzat és a mozgás folyamatait vizsgálja. A fizikai jelenségek mellett a lelki, a szellemi és a magasabb spirituális szintekkel is foglalkozik.
Az alkalmazott kineziológia, amelyet napjainkban a kineziológia egyik legjelentősebb irányzataként tartanak számon, 1964-ben jelent meg. Kialakulása dr. George Goodheart amerikai csontkovács nevéhez fűződik, aki1964-ben izomteszteléssel ellenőrizte munkája hatékonyságát. Egy sor izmot tesztelt végig kezelés előtt és után, amiből értékes következtetéseket vont le.
Az izomgörcsök tanulmányozásával is foglalkozott és felfedezett egy új izommegerősítő technikát, amely eredés- és tapadásmasszázs néven vált ismertté.
Később folytatta a görcsös izmok tanulmányozását figyelembe véve, hogy bármilyen mozgást is végezzen egy adott izom, minden esetben egy másik izom vagy izomcsoport is kapcsolódik egy adott mozdulathoz. Az izmok párban dolgoznak, miközben az egyik izom megfeszül, az ellentétes oldali párja ellazul. Dr. Goodheart megfigyelte, hogy egy gyenge izom esetén a test másik oldalán található ellentétes izom megfeszül. Amint a gyengeséget kiküszöbölte, a feszes, sőt görcsben levő izmok ellazultak még akkor is, ha nem dolgozott velük közvetlenül. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem a görcsben lévő izom okozza a bajt, hanem a gyenge ellenpárja, emiatt lettek más izmok túl feszesek. A jelenséget modellezhetjük egy olyan ajtóval, amelyet két rugó tart a helyén. Mindaddig, amíg a nyomás egyenletesen oszlik meg, minden rendben van. Amikor kinyitjuk az ajtót, az egyik rugó megnyúlik, a másik összenyomódik. Az ajtó ezután visszalendül eredeti helyzetébe. Ha viszont az egyik rugó megereszkedik, akkor a másik megfeszül, összehúzódik, így az ajtó nem leng szabadon. Hiába olajozzák az összepréselt rugót, hiába tekergetik, nem áll helyre az egyensúly. A gyenge rugót kell megerősíteni vagy kicserélni, hogy a gond megoldódjék. Ez az egyszerű megfigyelés – vagyis hogy az egyensúly helyreállításához nem a feszes izmon kell dolgozni, hanem a gyenge ellenpárján - forradalmi felfedezés volt. Akkoriban általános gyakorlatnak számított, hogy csupán a túl feszes, fájó izmot masszírozták. A görcs megszüntetésével, esetleg a csontok helyretételével a kezelést teljesnek vélték. Ez ideiglenesen csakugyan enyhítette a fájdalmat és ellazulást eredményezett, de a görcs visszatért, mert okát, a gyenge izmot nem szüntették meg. Ahogy minden egyes tartókötélnek egyformán kell tartania ahhoz, hogy a sátor szilárdan álljon, a test minden izmának jól kell működnie, hogy fennmaradjon az egyensúly.
Dr.Goodheart később azzal folytatta a kutatásait, hogy megpróbálta kideríteni, mi okozhatja egy adott izom gyengeségét. A gyenge izmokon dolgozva további olyan technikák után kutatott, amelyekkel helyreállíthatná a test egyensúlyát. 1965-ben megfigyelte, hogy az izmok megerősödnek, amikor a test bizonyos távolabbi pontjait masszírozza, olyan területeket, amelyek látszólag semmi összeköttetésben nem állnak az érintett problémás izommal. Kiderült, hogy ezek a pontok azonosak a már ismert Chapman-féle neurolymphatikus reflexpontokkal.
A meggyengült izmok megerősítésére további technikákat dolgozott ki, ideértve a vérárammal, a különböző táplálékokkal, az érzelmekkel, a meridiánokkal, az akupunktúrás pontokkal és az energiaáramlással való munkát.
Az egyes izmok tesztelésével és izomerő-változtatással, illetve egyéb speciális módszerekkel a legkülönfélébb funkcionális összefüggésekre és zavarokra következtethetünk. Előnye, hogy alkalmazásához nincs szükség műszerekre, és a tesztelt páciens a különféle kérdések és gyakorlatok során izomerejének változásait mintegy „saját bőrén” érzi. Az izomerő változása különféle megbetegítő vagy a tüneteket rontó tényezőkre hívatja fel a figyelmet.
Miben segít a kineziológia?
- A stresszek és félelmek kezelésében
- Munkahelyi, családi konfliktusok és szexuális problémák rendezésében
- Önmagunk megismerésében, tudatosságunk fejlesztésében és belső harmóniánk kialakításában
- A testi-lelki egészség és egyensúly létrehozásában és fenntartásában
- A vitalitás és energiaszint növelésében
- Az önbizalom és önértékelés pozitív megerősítésében
- Kreativitásunk és képességeink kibontakoztatásában
- A céljaink elérését akadályozó belső gátak felszámolásában
- Életminőségünk fejlesztésében
Mikor forduljunk kineziológushoz?
- ha felborult a lelki egyensúlyunk, és nem tudjuk egyedül megoldani a problémánkat,
- ha tanulási nehézségeink vannak,
- ha a korábbi stresszhelyzetek például pánikbetegség, depresszió, allergia vagy súlyproblémák kialakulásához vezettek,
- ha olyan krónikus betegségben szenvedünk, amely a gyógyszeres kezelés ellenére sem javul, vagy időről-időre kiújul,
- ha már orvosilag rendezett a problémánk, de szeretnénk minden szinten véglegesen megoldani. Mindig érdemes felkutatni, hogy mi áll a dolog hátterében.
A kineziológia a huszadik század találmánya, és egyre újabb területeket hódít meg. Ez a leggyorsabban növekvő természetgyógyászati rendszer. Az irodai munkát végzőktől kezdve a profi sportolókig sokan alkalmazzák mindennapi életük során közérzetük jobbítására, fájdalmaik csökkentésére, feszültségeik és a stressz oldására, a teljesítőképesség növelésére és általában az egészség fejlesztésére.
