A hasnyálmirigy egészségét nagymértékben befolyásolja a táplálkozás. A legnagyobb megterhelést a fehér cukor, az alkohol, a többlet zsír- és fehérjefogyasztás jelenti számára.
A British Journal of Cancer szakfolyóiratban egy 2012-ben megjelent tanulmányban, melyet 6643 hasnyálmirigy rákos beteg bevonásával készítettek, 11 klinikai vizsgálat eredményét tették közzé. A kutatás vezetője, Susanna Larsson, a stockholmi Karolinska Intézet munkatársa kollégáival arra jutott, hogy az étrendben az átlagos húsfogyasztáshoz képest napi 50 grammal több feldolgozott hús 19 százalékkal, 100 grammal több pedig 38 százalékkal növelte a hasnyálmirigyrák kockázatát.
A következőkben álljon itt a 15 legfontosabb étrendi javaslat, amit egy hasnyálmirigyrákos betegnek érdemes követni:
1. Állati fehérjék – húsok, halak, zsír, tojás, tojásos ételek, tej, tejtermékek stb. – szigorú kerülése, teljes állati fehérjementes étrend: gyógyulás után esetleg lehet lazítani egy picit a megszorításokon, de a régi, vegyes étrendre való visszatérés a tapasztalatok szerint a rákos betegség újbóli kialakulásához vezet!
2. A fehér cukor kerülése: ezt a rákos beteg szervezetét csak feleslegesen megterhelő, értéktelen anyagot mézzel, agavésziruppal, rizssziruppal vagy juharsziruppal helyettesíthetjük.
3. Megfelelő mennyiségű folyadékbevitel – legalább napi 1,5-2 liter, ugyanis folyadékhiány esetén az immunrendszer nem tud kellőképpen működni.
4. Az erős, irritáló hatású fűszerek – erős paprika, Cayenne-bors stb. – kerülése: szelíd fűszernövények – kurkuma, majoránna, koriander, kömény, édeskömény, édesnemes pirospaprika stb. – természetesen továbbra is használhatók.
5. A sóbevitel csökkentése fontos, mivel a maró hatású só irritálja a szervezetet.
6. Megfelelő rostbevitel szükséges, ami rendszeres székletet biztosít a rákos betegnek, ugyanakkor még nem okoz problémát (fokozatos hozzászoktatás javasolt).
7. Frissen facsart zöldség- és gyümölcslevek (répalé, céklalé stb.) fogyasztása javasolt.
8. Alapos rágás: minél pépesebb formában kerül a gyomorba a táplálék, annál kevésbé jelent felesleges megterhelést a szervezet és a hasnyálmirigy számára az emésztés.
9. A jóllakottság kerülése: fontos odafigyelni a mennyiségre, mert a teljesen telített gyomorban a táplálék nem tud normálisan megemésztődni, ezért nemkívánatos erjedési vagy rothadási folyamatok indulnak be.
10. Az étkezések közötti szünetek betartása, az állandó eszegetés, nassolgatás kerülése: két étkezés között legalább 3-4 órának kell eltelnie, de az optimális az, ha a rákos beteg naponta csak kétszer – délben és este – táplálkozik, ezenkívül pedig csak folyadékot és gyümölcsöt juttat a szervezetébe. Ha valakinek ezt nagyon nehéz betartania, akkor is a maximum háromszori étkezés – reggeli, ebéd, vacsora – a megengedett, ennél több főétkezés a rákos beteg számára nem ajánlott.
11. A reggeli kiküszöbölése: a délelőtt folyamán lehetőleg csak gyümölcsöt és folyadékot fogyasszunk, mivel hajnali négy óra és dél között a szervezetben komoly tisztulási folyamatok zajlanak, amit a reggeli étkezés csak megzavar.
12. Élő, nyers ételek fogyasztása: a rákos beteg étrendjének minimum 50 százaléka teljesen élő, nyers táplálék kell, hogy legyen (nyers gyümölcsök, zöldségek, áztatott gabonapelyhek). Figyeljünk azonban arra, hogy fokozatosan kell hozzászoktatni a szervezetet a nyers ételekhez.
Összefoglalva: a rákos beteg számára a természetgyógyászat szerint a tisztán növényi alapanyagú, túlnyomó részben élő, friss táplálékokat tartalmazó, hőkezelést, sütést, főzést mellőző étrend az optimális.
13. Mindenféle szenvedélybetegség – cigaretta, kávé, alkohol, drog stb. – kerülése: nagy segítséget jelent, ha a leszokás időszakában a beteg segítséget, lelki támogatást kap.
14. Tiszta víz fogyasztása: a csapvízben számos felesleges anyag van, amivel a rákos betegnek nem szabad terhelnie a szervezetét; ehelyett fogyaszthat szűrt, tisztított vizet, pí-vizet vagy alacsony ásványi anyag tartalmú szénsavmentes ásványvizet.
15. Mindenféle előkészített, fagyasztott, konzervált, tartósított étel kerülése: minél kevesebb egy ételben a tartósítószer, a színezék, a vegyszer; mondhatni minél inkább bio, annál egészségesebb.
A beteg állapotától függően akár 42 napos Breuss-kúra is szóba jöhet orvosi felügyelet mellett. A Breuss-kúra ideje alatt a beteg csak folyadékot fogyaszthat: egy speciális zöldséglé keveréket, illetve gyógyteákat. A böjt hatásmechanizmusa tulajdonképpen arra épül, hogy a szervezet nem kap szilárd táplálékot, ezért próbál minden testidegen anyagot felemészteni, elégetni, kitisztítani – magát a rákos daganatot is! A kúrát követően tiszta növényi étrend javasolt.
Ha valaki bármilyen okból nem tud vagy nem akar böjtölni – bár ez lenne a leghatásosabb –, még mindig van lehetősége valamilyen speciális diétát kipróbálni. Egyes ételek (pl. citrom, grépfrút, alma, szőlő, hagyma, fokhagyma) kifejezetten rákellenes hatásúak, ezek kúraszerű fogyasztása szintén nagy segítséget jelenthet a rákbeteg szervezetnek. Az orvos-természetgyógyász dr. Székely például többhetes szőlőkúrával gyógyította eredményesen a böjtre nem vállalkozó rákos betegeit, dr. Mantovani a citromkúrával kombinált tiszta növényi étrendet javasolta betegeinek, dr. Walker pedig napi fél liter sárgarépalevet ajánlott, szintén nyers növényi étrenddel kombinálva.
A gyógynövények közül kiemelném a fagyöngyterápiát, melynek alapjait Rudolf Steiner tanácsára dr. Ita Wegman dolgozta ki, s az azóta eltelt években több mint 50 orvostudományi vizsgálat igazolta a fagyöngytea, illetve a fagyöngyinjekció-kúra, mint kiegészítő kezelésmód hatékonyságát.
A vitaminok közül az A-, B-, E-, F-vitamin, az ásványi anyagok közül pedig a cink, a magnézium és a szelén kiemelt fontosságú. Ezeket természetes forrásból érdemes bevinni. A szelén a sugárkezelés és a kemoterápia mellékhatásait is képes csökkenteni.
Számos hasznos étrend-kiegészítő van forgalomban, most csak az egyikre hívnám fel a figyelmet, mely a rákos sejtek leküzdését segíti: ez a búzafűlé. Ennek a nyers növényi étrendhez hasonlóan az a nagy előnye, hogy nem esik át hőkezelésen (sütésen, főzésen), így a vitaminok és az azok beépülését szolgáló enzimek épen maradnak benne.
A betegség lelki oka és lehetséges gyógymódjai
A stresszoldás és a lelki munka elengedhetetlen minden rákos betegségnél. A relaxáció, a kineziológia, a Simonton-módszer és a meditáció szintén nagy segítségére lehet a betegnek.
A hasnyálmirigyrák hátterében elfojtott érzelmeket, haragot, bánatot találunk. Egyik gyakori ok, hogy a beteg nem kapta meg, amiről azt hitte, hogy jár neki, illetve, amit tudatosan vagy tudattalanul már a tulajdonának vélt. Gyógyító lehet, ha a beteg visszaemlékezik gyermekkori, eltemetett álmaira és elkezdi megvalósítani azokat. A szeretet befogadása és adása is újraértelmezésre szorul. Teret kell nyitni annak, hogy a jelenlegihez képest más módon is kapjon szeretetet a beteg, és meg kell keresnie, hogy ki számít az ő szeretetére. Ide kapcsolódik, hogy képes legyen megbocsátani azoknak, akik valaha bántották: az „ellene vétkezőknek”. Gyógyító gondolat: „Szeretem önmagam. Bízom saját erőmben. Az élet megajándékoz minden édességével.”
Váradi Tibor
