A szivárványhártyán megjelenő elváltozások az egészség állapotának kitűnő jelzői. Ezek a látható jelek az írisztérkép alapján könnyen, gyorsan és hatékonyan beazonosíthatók.
A fodor-zóna közvetlenül a pupilla körül található és a teljes írisz (szivárványhártya) körülbelül egyharmadát teszi ki. Ebben a zónában találjuk a gyomor és a bélrendszer területét, míg a fodor-zóna szegélyével összefüggésben a vegetatív idegrendszerről, valamint a nyirok és vérkeringésről is kaphatunk felvilágosítást. A fodor-zóna optimális esetben szabályos kör alakú, színe az írisz színéhez hasonlatos, és nincs benne semmiféle jel vagy elszíneződés.
A gyomor zónája a pupilla körüli első körkörös réteg, amely normál esetben nem látható, azonban a gyomor nem megfelelő működése esetén láthatóvá válik. Ha ennek a területnek a szöveti része fehérebb, mint amilyennek lennie kellene, az a gyomor túlműködését jelzi, míg a sötétebb árnyalat megjelenése alulműködésre utal.
Ha az íriszt egy óra számlapjának tekintjük, akkor a számlapon található órák megadásával pontosan meghatározhatjuk a bélszakaszok helyeződését. Mindkét szemben 10 órától 12 óráig a haránt vastagbél látható, míg a bal szemben 12 órától 5 óra magasságáig a vastagbél leszálló ága, 5 és 7 óra között pedig a végbél zónája található. A vastagbél felszálló ága a jobb szemben 7 és 10 óra között helyezkedik el. A vékonybél a nem említett területeket fedi le.
A vegetatív idegrendszer is szépen leképeződik az adott zóna határán, állapota a zóna lefutásában tükröződik. Könnyen és jól látható a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer helyzete az adott szerveknél. A vegetatív idegrendszer egyik legjelentősebb képviselője maga a gerincoszlop, de kapcsolatot fedeztek fel a vastagbél, annak állapota és lefutása, valamint a gerincoszlop megfelelő csigolyáinak állapota között is. Az Egyesült Államokban és számos más országban a manuálterapeuták előszeretettel veszik igénybe az íriszdiagnosztikát a problémás gerincszakaszok helyzetének meghatározására, a kiváltó tényezők körültekintő feltárására. A haránt vastagbél a gerinc nyaki szakaszának, a vastagbél fel- és leszálló ága a háti szakasznak, míg a végbél területe az ágyéki szakasznak feleltethető meg.
Ha csak a fodor formáját, alakját és a pupillához viszonyított méretét vizsgáljuk, máris nagyon sokat megtudhatunk a gerincről, az emésztőcsatornáról és a táplálkozási folyamatban részt vevő szervek állapotáról. Josef Angerer, a kiváló német íriszdiagnoszta a következőképpen fogalmaz: „A formák különbözősége megmutatja nekünk az emésztőszervek érzékenységi állapotát.“
A fodor-zóna formájából levonható következtetések
A forma már első pillantásra meghatározhatja a vizsgálódás menetét. A kisméretű, keskeny fodor (általában nagy pupilla mellett) bélszűkületre utal, míg a nagyméretű fodor (általában kis pupillával) béltágulatra.
A keskeny fodor-zónával rendelkező ember az úgynevezett Nap-típus. Ez a típus rendkívül aktív, energiadús, ugrásra kész, mozgékony, általános görcskészség jellemzi testi-lelki szinten egyaránt. Ezek a jellemzők a szimpatikus idegrendszer dominanciáját, a nem megfelelően hasznosuló tápanyagok miatti elégtelen táplálkozást (a megfelelő táplálékbevitel ellenére), valamint az energia gazdaságtalan felhasználását tükrözik.
A széles fodor-zónával rendelkező személy az úgynevezett Hold-típus, akire fokozott táplálékbevitel, renyhe emésztés és az ezzel járó energiahiány, kevés aktivitás, anyagias természet és szellemi igénytelenség jellemző. Általában oxigénhiány, vizenyősödés, a nemi szervek alulműködése jellemzi, és sok pihenésre van szüksége.
A keskeny és a széles szakaszok váltakozása a megfelelő bélszakaszok tágulatára, illetve szűkületére utal.
A fodor-zóna további, konkrét jelzései a következők (a teljesség igénye nélkül):
• a fodor szélesedése fölfelé az emésztőrendszer hibás működése miatt fellépő rendszeres szédülést, fejfájást jelzi;
• a lefelé való szélesedés pedig a krónikus székrekedés jele.
• A fodor szűkülete a felső zónában emésztőszervi eredetű pszichés labilitásra, sőt depresszióra is utalhat;
• míg az alsó zóna szűkülete az emésztőrendszer betegségeire is visszavezethető vese- és hólyagpanaszokat mutathatja.
• A négyszögletes formájú fodorral rendelkező személy makacs, merev, nehezen hallgat meg másokat, orvosról orvosra jár.
• A fodor kiszélesedése a máj zónájának irányába az emésztőnedvek besűrűsödését, kőképződésre való hajlamot jelent, míg a lép irányába történő elmozdulás székrekedésre való hajlamra utal.
Az is előfordul, hogy a fodor-zóna a teljesen hiányzó fodor-szegély miatt nem különül el, egyáltalán nem látszik az íriszben. E jelenség mögött pszicho-vegetatív zavarok, a vegetatív idegrendszer gyengesége, a testnedvek kóros összetétele és lelki diszharmónia állhat.
A szem szivárványhártyájának elszíneződése is fontos információkat hordoz, amiben a színek is nagy jelentőséggel bírnak. A fodor-zóna elszíneződését centrális heterokrómiának nevezzük. A világos-vörös elszíneződés savtúltengésre; a rozsdavörös gyomorégésre; a sárgásbarna gyomorhurutra és székrekedésre; a szalmasárga a székrekedés és hasmenés váltakozására; az ólomszürke nyálkahártya-savasodásra és felszívódási zavarokra; a tejfehér szín a gyomor és bélrendszer hurutos állapotára, a bélflóra kóros helyzetére; míg a feketés-vörös vagy egérszürke a gyomor- és bélrendszer területén a rákra való hajlamra utal.
Láthatjuk, hogy mennyire sokrétű akár csak egy terület vizsgálata is. Már egyetlen zóna vizsgálatával is nagyon sok és értékes információhoz juthatunk, szelíden, gyorsan, könnyedén.
Váradi Tibor
