Ma népbetegségnek számít a fáradékonyság. A legtöbb embernél ennek köze van a vitamin- és ásványianyag-hiányhoz, ami főként a lecsökkent friss, nyers gyümölcs- és zöldségfogyasztással magyarázható.

A vitaminok neve a „vit” – élet és „amin” – nitrogéntartalmú vegyület szóösszetételből született – akkoriban azt gondolták, hogy az összes vitamin amin. Az osztályozásuk az oldódás alapján történik: vannak zsírban oldódó (A, D, E, K) és vízben oldódó vitaminok. Ezek alapvető jellemzőit foglalja össze a következő táblázat:

TÁBLÁZAT
A hiányállapotok és a betegségek összefüggését tekintve három csoportot különíthetünk el:
1. A hiány okoz betegséget (pl. a B12-hiány anaemiás vérszegénységet eredményez).
2. A betegség okoz hiányt (pl. a krónikus hasmenés káliumhiányhoz vezet).
3. Rendszeresen a szervezetbe kerülő gyógyszer vagy méreganyag okoz hiányt és ezt követi a betegség (pl. vízhajtó gyógyszer magnéziumhiányt eredményez, ami szívritmuszavarhoz vezet; vagy a dohányzás rabolja a C-vitamint, ami miatt nő a fertőzéshajlam).

A hiányok leggyakoribb okai, a teljesség igénye nélkül:

1. Helytelen táplálkozás
- Nem fogyasztunk eleget a szükséges tápanyagból.
- Valamiből túl sokat viszünk be, ami elrabolja a nélkülözhetetlen anyagokat (pl. a fehér cukor a B-vitaminokat).
- A bélrendszerben végbemenő erjedési és rothadási folyamatok gátolják a vitaminok felszívódását. A magas fehérjetartalmú ételek nagy mennyiségben (100g fehérje/nap már túlzottnak számít) való fogyasztása rothadási, míg a fehér cukor és a magas keményítőtartalmú ételek helytelen párosítása miatt erjedési folyamatok indulnak el az emésztőrendszerben.
- A helytelen ételkészítési mód vagy tárolás miatt elveszik az étel hasznosítható vitamintartalma. Párolásnál a vitaminok átlagosan 50%-a tönkremegy, főzésnél a 70-80%-a.
- Az élelmiszeradalékok rontják az ételek vitamintartalmának felhasználhatóságát.

2. Élvezeti szerek bevitele
- Az alkohol rabolja, vagyis felszívódását, hasznosulását akadályozza a következő vitaminoknak: A, B1, B2, B3, B5, B6, B10, B12, B17, C, K, F, H és H1.
- Az alkaloidák (koffein, tein, teobromin), melyek többek között a feketekávéban, a fekete teában, a kakaóban és a kólában találhatóak, rabolják az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B10-, B12-, B17-, H- és H1-vitamint, továbbá az inozitolt és a kolint.
- A nikotin rabolja a B1-, B2-, B6-, B10-, B12-, B17-, C- és P-vitamint.

3. A megnövekedett tápanyagigény elhanyagolása
- A szervezetnek megnövekszik a tápanyagigénye áldott állapot esetén, a szoptatás ideje alatt, a növekedés időszakában; valamint erős fizikai munkát végző embereknél és műtétek után.

4. Környezeti ártalmak
- Ide tartozik többek között, hogy a nehézfém-terheltség és a növényvédő szerek szervezetbe kerülése gátolja bizonyos vitaminok felszívódását.

5. Gyógyszerszedés
- Az antibiotikumok rabolják az A-, B1-, B6- és B12-vitamint;
- az orális fogamzásgátlók pedig az A-, B1-, B6-, B12- és C-vitamint.
- A koleszterincsökkentők és a hashajtók az A-, D-, E-, K-vitamint veszik el a szervezettől, a savlekötők pedig ezeken túl a B1- és a C-vitamint is.
- A görcsoldók B6-, B12-, C-, D-, K-vitaminhiányt okozhatnak, az aszpirin pedig C- vitaminhiányt.
- A vitaminok kiürülését fokozzák a lázcsillapítók, a penicillin és a fogamzásgátlók.

A H-vitamin

A biotin a B-vitamin komplex család tagja, ezért vízben oldódó vitamin. Kémiai szerkezetét az 1940-es években írták le. Szépségvitaminnak is hívják, mivel nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy szép selymes legyen a haj, ne töredezzen a köröm és egészséges legyen a bőr.
Szükséges a normál zsír- és fehérje-anyagcseréhez, segíti a B2-, a B6-, az A-vitamin és a niacin felszívódását, továbbá ezekkel maga a biotin is jobban hasznosul. A C-vitamin szintetizálásához elengedhetetlen. Együttműködik a hasnyálmirigy által termelt inzulinnal, stabilizálja a vércukorszintet, így segíti a szénhidrát-anyagcserét. A célirányos biotin kezelés javítja a cukorbetegek állapotát, sőt egyes kutatások szerint csökkenti a cukorbetegség perifériális idegkárosító szövődményeit.
Az idegsejtek és a vérsejtek is felhasználják. Egyes enzimek működéséhez nélkülözhetetlen a jelenléte, és a sejtek energiatermelésében is szerepe van. A H-vitamin felelős a bőr egészségéért, ezért az ekcéma és az aknék jelenléte biotin-hiányt is jelezhet. A faggyúmirigyek is igénylik a normál működésükhöz. A hajat védi az idő előtti őszüléstől, serkenti az egészséges hajnövekedést, és hozzájárul ahhoz, hogy a haj szép és fényes legyen. A H-vitamin erősíti a körmöket.
Változatos étrend mellett nem kell félni a H-vitamin-hiánytól. Ha mégis fellép, akkor bőr-, nyelv- és ajakgyulladást, haj- és szőrzethullást, töredezett körmöket és hajat, túl zsíros vagy túl száraz bőrt, fáradékonyságot, kimerültséget, izomgyengeséget, izomfájdalmat, idegességet, ingerlékenységet, általános lehangoltságot, pánikrohamot, a nemi vágy csökkenését, étvágytalanságot, hányingert, vérszegénységet, a koleszterinszint emelkedését és szívproblémát idézhet elő. Létezik genetikai eredetű H-vitamin hiány, mely már csecsemőkorban a haj elvesztését vagy bölcsőhalált eredményezhet.
A H-vitamint a bélbaktériumok is képesek előállítani. A rendszeres alkoholfogyasztás és antibiotikum szedés hatására a bélflóra károsodik, ugyanakkor a biotin támogatja a bélflórát. Felszívódását segíti a mangán és a magnézium jelenléte. A napi szükséges mennyiség függ az életkortól, a nemtől és az életkörülményektől. Meghatározása azért is nehéz, mert nem ismert, hogy a bélbaktériumok mennyit képesek termelni. Az egészséges felnőttek igénye 30-200 mikrogramm naponta. Túladagolni nem lehet: nagy mennyiségű biotin bevitele esetén sem mutattak ki semmilyen káros hatást.
A biotin legfőbb ellensége a tojás és az alkohol. A nyers tojásfehérje tartalmaz egy avidin nevű fehérjét, ami a biotint megköti és hatástalanítja. A H-vitamin nem érzékeny a hőre, ugyanakkor az avidin hőkezelés hatására elbomlik, így a H-vitamint megkötő hatása csökken. Ezzel együtt sok tojásfehérje fogyasztása biotin-hiányhoz vezethet. A máj tárolja és elősegíti a H-vitamin hasznosulását, a májat viszont károsítja az alkohol. A májbetegeknek emiatt oda kell figyelni a megfelelő vitaminbevitelre. A várandósoknak és szoptató anyáknak, a dohányzóknak, az alkoholbetegeknek és a versenysportolóknak több biotinra van szükségük. A felszívódás romolhat az emésztőrendszert érintő betegségeknél, amikor zavart szenved a tápanyagok felszívódása, és a stressz is nehezíti H-vitamin felvételét. A biotin-háztartásnak ártanak még az ösztrogén-tartalmú gyógyszerek, a fogamzásgátlók, az epilepszia elleni gyógyszerek és az alkaloidák.
H-vitamin források: földimogyoró, szója, borsó, olajos magvak (főleg a mogyoró, a dió és a mandula), sörélesztő, karfiol, barnarizs, teljes búzakorpa, gyümölcsök (kiemelten a paradicsom, az eper és a banán). A szépség és az egészség érdekében pótoljuk a biotint természetes forrásokból!

 

Váradi Tibor