Aradon született 1902. Január 31-én, és már ekkor kisebb botrány övezte életét, hiszen anyja mindössze 17 éves volt, míg apja 53 és ráadásul nem is voltak házasok. Születésekor anyja családnevét kapta, és csak később, a házasságkötéskor lett Jermann Pál, amit 18 évesen változtatott Jávorrá.
Apja vasutasnak szánta, de már ekkor is lázadó, folyton a moziban és a színházban ül, ezekről az élményeiről az aradi újságba ír rövid cikkeket. 17 évesen Budapesten köt ki. Elképesztő szegénységben él, az utcán alszik, pályaudvarokon húzza meg magát, a színiakadémián Pethes Imre színész, tanár van a segítségére.
Mindössze 20 éves, amikor Csortos Gyula statisztaállást szerez neki a mai Thália Színház elődjében, ennek köszönhető, hogy legalább egy ágyat tud bérelni magának.
Egyre jelentősebb szerepet kap, de az áttörés várat magára, önbizalma fogy, a színházi titkárral összeverekszik, vidékre kényszerül szerződni. Székesfehérváron már jobban megy a sora, de egyre kicsapongóbb életet él, a színház kénytelen egy pótszínészt alkalmazni arra az esetre, ha ő képtelen eljátszani a szerepét. 1927-ben italozós, zűrös életmódja miatt kizárják a színészegyesületből.
Pályája mélypontján egy kispesti zugszínházban játszik, az egyetlen pozitív dolog, hogy Tarnay Ernő felfedezi, Szegedre hívja, ahol végre magára talál. Innen újra Pestre kerül, és végre beindul a karrierje, színházi sikereit az 1929-es első filmszerepe követi, 1931-ben forgatja első hangosfilmjét, amely egyben az első magyar hangosfilm is.
Ő a harmincas évek férfiideálja, népszerűsége túlmutat filmszínészi karakterén. Ebben az életszakaszban találkozik – mégpedig a Parisien Grill nevű elegáns szórakozóhelyen – Landesmann Olgával, a két gyermekét egyedül nevelő fiatalasszonnyal, egy iparmágnás lányával.
Sok támadás éri őket, de az élet később igazolja döntésüket: 1934-ben összeházasodnak. Előbb a Kékgolyó utcában élnek, egy háromszobás lakásban az asszony gyermekeivel, majd egy pasaréti villába költöznek, ahol igazi otthon várja a túlhajszolt színészt, itt nyugodtan hódolhat gyűjtőszenvedélyeinek: a kép- és könyvgyűjtésnek.
Ekkor azonban megint veszélybe kerül karrierje, egy cirkuszrevü-előadás próbáján egy kollégájával összeverekszik, csoda, hogy nem kerül börtönbe. Az újabb veszélyt a történelem jelenti: zsidó származású felesége miatt előbb egy ausztriai munkája hiúsul meg, hiszen az országból kiutasítják Olgát és hazatér vele Jávor is. Majd az itthon elnyomó hatalommal gyűlik meg a baja, igazságérzete nem hagyja nyugodni, aminek következtében a Gestapo letartóztatja, és kilenc hónapig különböző fegyházakban ül.
A felszabadulást követően sem találja helyét, az új hatalomnak sem tetszik, ezért 1946-ban Amerikába utazik hat hónapos turnéra, amelyből végül tizenegy év lesz. Az Újvilágban sok megpróbáltatás éri, szerepet nem kap, a kudarc az alkoholhoz űzi, de Olga mindenben kitart mellette. Turnéi szüneteiben az asszony árulja lemezeit, ô pedig portásként dolgozik.
Lélekölő hányattatások után 1957-ben tér haza, nagy reményekkel. De sokáig nem örülhet a hazai földnek, gyomorrákot diagnosztizálnak nála.
Halála előtt a Városmajori kórház kertjében egy cigányzenekar játssza el kedvenc nótáit, csak hogy még egyszer vigadhasson – pár nappal később örökre lehunyja a szemét: 57 évesen...
Forrás: borsonline.hu
